BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Részben igazat adott az Európai Unió Törvényszéke hazánknak

Magyarország részben sikeresen támadta meg az Európai Unió Törvényszékén az Európai Bizottság (EB) uniós mezőgazdasági alapokból, a magyarországi gazdálkodók javára nyújtandó támogatások több millió eurós csökkentéséről szóló határozatát. Az EB-nek ezért arányosan le kell szállítania a támogatáscsökkentést.

„Magyarország nem követett el jogsértést a 2009-2010 igénylési időszakban a földekbe juttatott szerves trágya környezetre gyakorolt hatásainak értékelésekor. Jogszerű volt, hogy nem minden esetben követelték meg az értékelést végző ellenőröktől azoknak a számításoknak az ismételt elvégzését, melyeket a gazdálkodó által a természetbe juttatott nitrogénhatóanyag-mennyiség meghatározása céljából készítettek” – áll a törvényszék tájékoztatójában. Eszerint megfelelt az uniós jognak az, hogy csak akkor kellett a számítást megismételni, ha az ellenőrök kételkedtek azok megbízhatóságában, vagy azok már eleve határérték-túllépést mutattak.

Forrás: AFP

A törvényszék döntésének indoklásában hangsúlyozta, a tagállamok maguk mérlegelhetik, hogy milyen módszerrel ellenőrzik a kedvezményezettek kötelezettségeinek teljesítését. Az ismételt számítások elvégzése pedig olyan adminisztratív többletterhet róna a nemzeti hatóságokra, amit az uniós jog nem ír elő.

A törvényszék ezért részben hatályon kívül helyezte az Európai Bizottság (EB) határozatát, amely döntés értelmében az EB által csökkentett uniós finanszírozás összegét arányosan meg kell emelni. A törvényszék határozata ellen a felek két hónapon belül fellebbezést terjeszthetnek elő.

Erről szólt az EB-határozat

Az EB határozata számos jogsértést feltárt, amelyeket a bíróság most elkaszált. Először is hazánknak a 2009-2011-es években is biztosítania kellett volna, hogy a gazdálkodók tiszteletben tartsák a Natura 2000-es uniós természetvédelmi szabályokat akkor is, ha a Natura 2000-hez nem tartozó területen tevékenykedtek. Jogellenes volt továbbá a bíróság szerint az is, hogy 2008-2009-ben a gazdálkodóktól nem követelték meg a tájmegőrzésre vonatkozó uniós szabályok betartását. Ezen felül 2009-2011-ben a szarvasmarhatartás nyilvántartási rendszere uniós előírásokba ütközött, mivel a magyar hatóságok elnézték a gazdálkodóknak, ha késedelmesen jelentették be jószágaik számát. Végül az EB nem fogadta el Magyarország úgynevezett toleranciapolitikáját sem, amely ugyanebben az időszakban szemet hunyt a köz- és állategészségügyi előírások „kisebb jelentőségű” megsértése felett.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.