Angela Merkelről szavaztak a németek

A Handelsblatt című üzleti lap megbízásából készített közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 56 százaléka nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Angela Merkel kancellár lesz-e még 2021-ben, és 38 százalék válaszolt igennel.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének erősségeiről és gyengeségeiről alkotott választói véleményeket is vizsgáló kutatás kimutatta, hogy a németek leginkább a higgadtságát, vezetői képességeit, nemzetközi tekintélyét és állhatatosságát értékelik.

A gyengeségek között az első helyen az áll, hogy határozott döntések helyett inkább hallgat, és kivárja, hogy kibontakozzanak az adott ügy fejleményei. A megkérdezettek 23 százaléka hánytorgatta fel ezt a kancellárnak. A második helyen az „elhibázott menekültpolitika” áll, ezt 9 százalék említette, 8 százalék pedig azt vetette a szemére, hogy nem jó vezető.

A Handelsblatt a felmérés eredményeiről szóló összeállításában kiemelte, hogy Angela Merkel a migrációs válság elmélyülése óta megosztja a németeket. Ennek ellenére csaknem kétharmados, 62 százalékos egységben vallják, hogy nagy, vagy nagyon nagy szerepe van a német gazdaság fellendülésében, és csupán 4 százalék gondolja úgy, hogy Angela Merkel tevékenységétől függetlenül erőteljes a gazdasági növekedés és alacsony a munkanélküliség.

A lap hozzátette, hogy a pártelnök-kancellár pozíciója szilárd, egyik lehetséges utódjelöltnek sincs meggyőző támogatottsága.

A CDU-s politikusok közül az első helyen Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter áll, aki a választók 37 százaléka szerint alkalmas a kancellári tisztségre. A második Peter Altmaier kancelláriaminiszter 31 százalékkal, a harmadik Ursula von der Leyen védelmi miniszter 28 százalékkal. A CDU fiatal nemzedékének legismertebb alakját, a kancellárétól időnként látványosan eltérő álláspontot képviselő Jens Spahn pénzügyminisztériumi államtitkárt csupán 16 százalék tartja alkalmasnak a kormányfői tisztségre.

A következő kormány legfontosabb feladata a németek legnagyobb, 17 százalékot kitevő része szerint a menekült- és a bevándorláspolitika. A második helyen – 15 százalékkal – azok állnak, akik szerint a szociálpolitikában lesz a legtöbb tennivaló. További 10 százalék szerint az a legnagyobb feladat, hogy a kormány megbízhatóan és őszintén politizáljon, és teljesítse a választási ígéreteket.

A felmérést az Infratest Dimap kutatóintézet végezte, az adatokat január 4-től 8-ig vették fel, 1012 ember megkérdezésével.

A CDU, a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a tervek szerint csütörtökön fejezi be a 2013-ban kezdett közös kormányzás folytatásáról szóló előzetes egyeztetéseket. Amennyiben a megbeszélések eredményesen zárják, elkezdődhetnek a hivatalos koalíciós tárgyalások, és ha azok is sikerre vezetnek, húsvét körül megalakulhat a következő szövetségi kormány. Ez lenne a 2005-2009-es és a 2013-2017-es ciklus után a harmadik nagykoalíció Angela Merkel vezetésével, és a negyedik Merkel-kormány.