A Forsa közvélemény-kutató társaság adatai szerint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével folytatott előzetes koalíciós egyeztetés múlt heti befejezése óta a szociáldemokraták választói támogatottsága 18 százalékra süllyedt, ami mélypont a 34 éve működő intézet felméréseinek történetében, és 2 százalékpontos csökkenés az egy héttel korábban végzett előző méréshez képest.
Az SPD így már 2,5 százalékponttal alulmúlja a tavalyi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson elért 20,5 százalékot, eddigi leggyengébb Bundestag-választási eredményét.
A visszaesés annak tulajdonítható, hogy a pártban heves vita zajlik az előzetes koalíciós egyeztetésen tető alá hozott megállapodás értékeléséről és arról, hogy érdemes-e hivatalos koalíciós tárgyalást kezdeni a CDU/CSU-val. Ezt jelzi, hogy az SPD-től elforduló választók legnagyobb része, 48 százaléka azért nem akar ismét a szociáldemokratákra szavazni, mert szerintük a párt megosztott és irányvesztett. Szintén jelentős az elégedetlenség a párt vezetésével szemben, 11 százalék azért fordít hátat a szociáldemokratáknak, mert gyengének és alkalmatlannak tartja vezetőiket – mutatta ki az intézet az RTL kereskedelmi televízió és az RTL csoporthoz tartozó n-tv hírtelevízió megbízásából készített felmérésében.
Az SPD mellett kitartó választók csaknem kétharmada, 61 százaléka azt szeretné, hogy a párt a vasárnapi bonni rendkívüli kongresszusán a hivatalos koalíciós tárgyalások megkezdése mellett döntsön. A legnagyobb, 67 százalékos arányban a nők sürgetik az újabb nagykoalícióról szóló tárgyalások megkezdését. A szociáldemokrata tábor egészét tekintve 59 százalék azzal számol, hogy a kongresszuson a koalíciós tárgyalások megkezdésének támogatói lesznek többségben.
Ha a vasárnapi kongresszus felhatalmazza a pártvezetést a koalíciós tárgyalások elkezdésére, és sikerül is kidolgozni egy koalíciós szerződést, a mintegy 450 ezres tagságú SPD pártszavazással, a tagság voksai alapján dönt arról, hogy ismét koalícióra lép-e a CDU/CSU-val.
Az új kormány így húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne a harmadik nagykoalíció, és a negyedik kormány Angela Merkel, a CDU elnökének vezetésével.
Egy másik, szintén csütörtökön ismertetett felmérés szerint a németek mindössze 22 százaléka üdvözölné, ha az esetleges következő nagykoalíciós kormányban Martin Schulz lenne az alkancellár, és 33 százalék azt szeretné, hogy a következő ciklusban is a jelenlegi alkancellár, Sigmar Gabriel töltené be a tisztséget.
A németek még kevésbé üdvözölnék azt, ha Martin Schulz lenne a következő külügyminiszter: a YouGov közvélemény-kutató intézet felmérése szerint csupán 11 százalék szeretné, ha az Európai Parlament volt elnöke lenne a német diplomácia vezetője. A favorit ebben a vonatkozásban is a hivatalban lévő miniszter, Sigmar Gabriel – az SPD előző elnöke -, aki tavaly óta vezeti a tárcát. A németek legnagyobb része, 32 százaléka azt szeretné, ha a következő ciklusban is ő lenne a külügyminiszter.
Martin Schulz támogatottsága az SPD-szavazók körében sem kiugró, 40 százalék üdvözölné, ha alkancellár lenne, és 13 százalék támogatná, hogy nevezzék ki az esetleges újabb nagykoalíciós kormány külügyminiszterének.
A Forsa RTL/ntv Trendbarometer nevű felmérésének adatait január 16-án és 17-én vették fel, 1008 ember megkérdezésével. A YouGov felmérésében 2064 embert kérdeztek meg, január 15. és 17. között. Mindkét felmérés adatai a szavazókorú népességre nézve reprezentatívak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.