Az elképzelés szerint egy olyan esetben, ha nem lehet a repülőtereket használni, akkor a kimenekítendő embereket a szárazföldön a Dél-Korea délén részén fekvő Puszan városába szállítanák. Onnan az 50 kilométerre fekvő japán Cusima szigetére vinnék őket gyorsan amerikai és japán hadihajókkal. Az evakuáltakat gyűjtőhelyen helyeznék el egy-két napig, majd hajókkal a japán Kjúsú szigetére vinnék tovább őket.
A tokiói hatóságok hangsúlyozták, hogy készek segítséget nyújtani amerikai állampolgárok kimenekítéséhez is. A japán kormány jelenleg tanulmányozza, miképpen lehet az embereket elhelyezni nagy számban Cusimán. A terv kivitelezésében gondot okoz a dél-koreai hatóságoknak az a magatartása, hogy kedvezőtlenül fogadják japán hadihajók érkezését az ország kikötőibe. Az idézett japán kormányforrások szerint azonban Szöul szemet hunyhat akkor, ha a japánok az amerikai haditengerészettel vállvetve működnek.
Dél-Koreában jelenleg 60 ezer japán és 200 ezer amerikai állampolgár tartózkodik.
A Koreai-félszigeten a helyzet tavaly vált különösen súlyossá azután, hogy Észak-Korea különböző rakétatípusokkal hajtott végre kísérleteket és nukleáris robbantást hajtott végre, egyes szakértők szerint hidrogénbombával.
Az Egyesült Államok és térségbeli szövetségesei – Dél-Korea és Japán – a hadgyakorlatok számának növelésével válaszolt. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető ugyanakkor újévi üzenetében a Washingtonnak címzett fenyegetések mellett kiállt a Korea-közi párbeszéd, valamint a februári phjongcshangi téli olimpián való részvétel mellett. Január 9-én a két ország képviselői meg is kezdték a tárgyalást az említett kérdésekről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.