A németek nincsenek kibékülve a nagykoalícióval

Az ARD országos köztelevízió csütörtökön késő este ismertetett adatai szerint a decemberi 35 százalékról 52 százalékra emelkedett mindazok aránya, akik szerint rossz, vagy kevéssé jó lenne, ha ismét a CDU/CSU és az SPD alakítana kormányt, és 61 százalékról 45 százalékra süllyedt azok aránya, akik szerint jó, vagy nagyon jó lenne egy újabb nagykoalíció.

Amennyiben a jobbközép pártszövetségnek és a szociáldemokratáknak nem sikerül megállapodniuk a 2013-ban kezdett közös kormányzás folytatásáról, a németek többsége, 54 százaléka szerint előrehozott választást kell tartani.

Ez 9 százalékpontos emelkedés a decemberi 45 százalékhoz képest. Egy CDU/CSU kisebbségi kormány megalakítását 42 százalék támogatná, ami 9 százalékpontos csökkenés a decemberi 51 százalékhoz képest.

A németek szűk többsége, 53 százaléka szerint jó, vagy nagyon jó lenne, ha továbbra is a 2005 óta hivatalban lévő kancellár, Angela Merkel töltené be a kormányfői tisztséget. Ez 3 százalékpontos csökkenés az egy hónappal korábbi 56 százalékhoz viszonyítva.

A német választók megosztottak abban a kérdésben, hogy Angela Merkelnek ki kellene-e töltenie negyedik kancellári ciklusát, 49 százalékuk szerint a ciklus végéig, 2021-ig hivatalban kellene maradnia, 45 százalékuk szerint pedig a ciklus közben le kellene mondania.

A németek csaknem kétharmada, 65 százaléka szerint Angela Merkel jó kancellár, de több mint kétharmaduk, 67 százalékuk szerint túl van már a legjobb korszakán – mutatta ki az ARD DeutschlandTrend című felmérése.

A kutatássorozat új adatfelvétele alapján a németek 52 százaléka elégedett Angela Merkel munkájával, ami 2 százalékpontos csökkenés a decemberi 54 százalékhoz képest. A CSU vezetője, Horst Seehofer bajor miniszterelnök munkájával 34 százalék elégedett, ami 3 százalékpontos növekedés. Az SPD elnöke, Martin Schulz munkájával elégedettek aránya minden eddiginél kisebb, 30 százalékos, ami kiugróan nagy mértékű, 9 százalékpontos csökkenés a decemberi 39 százalékhoz viszonyítva.

A felmérés azt is kimutatta, hogy a németek legnagyobb része szerint az idén is a menekültügy és a menekültek, bevándorlók társadalmi integrációja lesz a legfontosabb belpolitikai ügy. Azonban a téma jelentősége csökkent, míg tavaly januárban 40 százalék mondta, hogy a migrációval kapcsolatos kérdések lesznek a belpolitika legfontosabb témái, az idén januárban 27 százalék ez az arány. A második helyen a szociális ellátórendszerek helyezte, a társadalmi béke és a szociális igazságosság ügye áll, amely 10 százalék szerint lesz a legfontosabb téma az idén. A harmadik az oktatás, 7 százalékos említési aránnyal.

A DeutschlandTrend alapján egy előrehozott választás nem hozna nagy változást; amennyiben most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás, az eredmény nagyjából megegyezne a tavaly szeptemberi választás eredményével.

A CDU/CSU a szavazatok 33 százalékát gyűjtené össze, míg 2017. szeptember 24-én 32,9 százalékot szerzett, az SPD pedig 20,5 százalék helyett 21 százalékot szerezne. A CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) a szeptemberi 12,6 százalék után 13 százalékos eredményt érne el, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 10,7 százalék helyett 9 százalékon végezne, az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 9,2 százalék helyett 9 százalékot, a Zöldek pártja pedig 8,9 százalék helyett 11 százalékot szerezne.

A felmérést az infratest dimap kutatóintézet végezte január 2-án és 3-án, 1506 ember megkérdezésével. Az adatok a szavazókorú népességre nézve reprezentatívak.

A CDU/CSU és az SPD vezetői vasárnap kezdenek megbeszéléseket a közös kormányzás folytatásának lehetőségéről. Az egyeztetést a tervek szerint január 12-ig folytatják, majd a pártok külön-külön döntenek arról, hogy továbblépnek-e a hivatalos koalíciós tárgyalások szakaszába.