Sokaknak fájna a NAFTA elhagyása

A NAFTA-tárgyalások hatodik, utolsó előtti fordulójára január végén ülnek össze a felek, s kanadai kormányzati források szerint ekkor közli Donald Trump elnök, hogy Amerika felmondja az egyezményt. Pedig az adatok szerint az Egyesült Államok profitál az egyezményből. Ezt erősítette meg lapunknak Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója is. Úgy fogalmazott: a NAFTA huszonöt éves, s ha az Egyesült Államok nem járna jól vele, már rég kilépett volna. Hozzátette: vannak olyan szektorok, mint az agrárium vagy a járműgyártás, ahol egyértelműen pozitív az USA mérlege. A kilépés első következménye, hogy visszaállnak az Egyesült Államok déli és északi peremén a vámhatárok. Ugrósdy hangsúlyozta, hogy senki sem tudja, milyen szabályok lesznek érvényben az amerikai távozás után, de mivel mindhárom ország tagja a Világkereskedelmi Szervezetnek (WTO), jobb híján annak a tarifái lépnének életbe. Az USA átlagos WTO-vámtarifája 4,5, Kanadáé 4,1, míg Mexikóé 7 százalék. A magas tarifák pedig a pluszköltségeken keresztül vagy növelik a termékárakat, vagy megvágják a vállalati profitokat. A lakosság és a vállalati szféra tehát egyértelműen megérezné a NAFTA hiányát.

A The New York Times három konkrét területet nevesít, ahol az Egyesült Államok sokat veszítene a kilépéssel. Az első a mezőgazdaság. A WTO-szabályok értelmében az amerikai agrártermékek exportjára magas, 15 és 25 százalék közötti vám vonatkozik. Az USA a világ legnagyobb kukoricatermesztője: a termés nagyjából 13 százalékát exportálják, s az egyik legnagyobb felvevőpiac épp Mexikó, ahonnan az amerikai kukorica ki volt tiltva a NAFTA megkötése előtt. Nem véletlen, hogy amikor a héten Donald Trump látogatást tett az országos farmerszövetségnél, nem említette a NAFTA elhagyását.

A második terület a gépjárműipar.

A legfrissebb adat szerint az Egyesült Államok csak Mexikóból 1,6 millió járművet hozott be 2016-ban, ám az összérték 40 százalékát adó alkatrész épp az USA-ból érkezett Mexikóba.

A vámszabályok itt tehát duplán sújtanák a kétoldalú kereskedelmet. A The New York Times szerint a harmadik terület az egészségipar. Ebben Mexikó az egyik fő ellátója az Egyesült Államoknak, évi több mint 40 milliárd dollárnyi egészségügyi felszerelést és gyógyszert szállít északra. A NAFTA egy negyedszázad alatt egészségügyi nagyhatalmat csinált Mexikóból, több amerikai gyógyszergyár is itt készíti termékeit.

Ráadásul a negyedik vesztes az amerikai textilipar lehet. Érdekképviseletük szerint cégeik 2016-ban 11 milliárd dollárnyi ruhát exportáltak Kanadába és Mexikóba. A WTO-szabályok alapján a két országba érkező ruhaáru átlagos tarifája 18 és 20 százalék között mozog, emiatt az exportőrök több mint 2 milliárd dollárnyi tarifát lennének kénytelenek befizetni. Az említetteken túl az ellátási láncok szétszaka dozása is nagy gondot okozna, hol­ott épp ezek összefonódása segíti a fogyasztói árakat versenyképes szinten tartani az európai és távol-keleti konkurensekkel szemben. E téren a gépjárműipar, a mezőgazdaság, az energetika lehet a legsérülékenyebb. Ugrósdy Márton szerint

nem véletlen, hogy az amerikai üzleti körök folyamatosan lobbiznak a Fehér Házban a bennmaradás mellett, ráadásul a szenátus republikánus többsége is támogatja az egyezményt.

Donald Trump szavazóinak lenne fontos a szóban forgó kampányígéret betartása, az elnök szemében pedig ez a prioritás. Trump érvelése sem változott: a NAFTA lehetőséget adott Mexikónak, hogy munkahelyeket „lopjon el” az amerikaiak elől, és olcsó, gyenge minőségű termékekkel árassza el az USA piacát. (Igaz, az elnök nem tud hirtelen kiugrani az egyezményből, mert a szándéknyilatkozat után hat hónapig még mindenképp hatályban marad a NAFTA.)