Az erős jen miatt féltik az exportot

Elsősorban az autó- és elektronikai iparnak köszönhetően januárban is folytatódott a japán export 14. hónapja tartó növekedése, az import azonban nagyobb mértékben bővült, így tavaly május óta először hiánnyal zárt a külkereskedelmi mérleg. A tokiói pénzügyminisztérium hétfőn közzétett előzetes adatai szerint 943,4 milliárd jen (8,93 milliárd dollár) a deficit; elemzők ennél többre, 1002 milliárd jenes hiányra számítottak a decemberben mért 358,7 milliárd jen többlet után.

Januárban éves összehasonlításban 12,2 százalékkal 6,1 ezermilliárd jenre nőtt az export, így elmaradt a 10,3 százalékos éves várakozástól. Decemberben 9,3 százalékos bővülést mértek. A gépipari kivitel 18,3, a feldolgozóipari 14,3, a vegyipari 17,4, a szállítási eszközök exportja pedig 6,2 százalékkal emelkedett. Kínába 30,8, az Egyesült Államokba 1,2, az Európai Unióba 20,3 és ezen belül Németországba 21 százalékkal nőtt a kivitel az egy évvel korábbihoz képest.

Az import 7,9 százalékkal 7 ezermilliárd jenre emelkedett, ami elmaradt az elemzők által várt 8,3 százaléktól. Decemberben 14,9 százalékos volt az import éves növekedése. A Kínából származó behozatal 3,3 százalékkal csökkent, míg az Egyesült Államokból 9,4, az EU-ból 18,3, Németországból 14,3 százalékkal nőtt. A kőolajimport 11,4, a cseppfolyós gáz behozatala 11,5 százalékkal emelkedett, mert a fukusimai baleset óta Japán 42 atomerőműve közül csak három működik, így kénytelenek a korábbinál nagyobb mennyiségben vásárolni külföldről fosszilis energiahordozókat.

A cseppfolyós gáz, a szerves vegyületek és az orvosi felszerelések növekvő behozatala következtében 12,3 százalékkal visszaesett az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi többlet, ami komoly politikai feszültség forrása a két ország között. Hétfőn hozták nyilvánosságra a japán feldolgozóipari vállalatok üzleti hangulatindexét jelző Reuters Tankan mutatót is, ami jelentősen, 29 pontra esett vissza februárban a 11 hónapos csúcsot jelentő januári 35-ről (a világ tőzsdéin tapasztalható hullámzás és az erős jen miatt).

Mindez csökkenti az iparág profitját, és a várhatóan növekvő kereslet ellenére rontja az exportkilátásokat. A jen 5 százalékos erősödése 0,2 százalékkal csökkenti a GDP-alapú reálexportot az első, 1,1 százalékkal a második és 1,2 százalékkal a harmadik évben. „Ez talán nem fatális, de nem is hagyható figyelmen kívül” – mondta a Reutersnek Marujama Josimasza, az SMBC Nikko Securities vezető közgazdásza. A jen pénteken 15 hónapos csúcsot ért el a dollárral szemben a 105,545-es árfolyammal, ami hétfőn 106,49-ra csúszott vissza. A jen árfolyamának emelkedése miatt nem várható, hogy a jegybank felhagyna eddigi ösztönző politikájával. Mindez már akkor nyilvánvaló volt, amikor Abe Sindzó miniszterelnök újabb ötéves terminusra javasolta Kuroda Haruhiko kormányzót, de az esetleges szigorítás megkezdését – a Bloomberg által megkérdezett szakértők szerint – még jobban kitolja a jen erősödése.