David Davies: Nagy-Britannia nem lesz „Mad Max-ország”

Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után sem züllik „valamiféle sötét jövőképű fikcióból előlépő, Mad Max-stílusú” országgá – mondta kedden a Brexit-tárgyalásokért felelős brit miniszter.

David Davis, aki egy bécsi üzleti rendezvényen szólalt fel, a minisztériuma által Londonban is ismertetett beszédében arról igyekezett meggyőzni hallgatóságát, hogy a Brexit után sem kell számítani a hagyományos brit jogrend olyan jellegű összeomlására, mint amilyent az apokaliptikus jövőképet felvázoló ausztrál mozifilmsorozat ábrázol.

Davis szerint léteznek, de alaptalanok azok a félelmek, hogy a Brexit utáni Nagy-Britannia „lefelé induló angolszász versengésbe” kezdene az Európai Unióval például a versenyszabályozásban.

Soha nem leszünk olcsóbbak, mint Kína, soha nem lesz annyi nyersanyagunk, mint Brazíliának, de ezt éppen a minőség, a szolgáltatási színvonal, az intellektuális tartalom növelésével lehet ellentételezni

- fogalmazott a brit miniszter. Hozzátette: a globális versenyképességi kihívásokra, amelyekkel a brit gazdaság és az Európai Unió egyaránt szembesül, nem lehet a normák lezüllesztésével válaszolni.

Davis szerint ugyanakkor London úgy tartja, hogy ugyanezeknek a méltányos kereskedelmi alapelveknek a brit EU-tagság megszűnése utáni kétoldalú kapcsolatrendszerben is érvényesülniük kell.

A Brexit-ügyi miniszter kijelentette: az igazságos verseny követelményei alapján nem lenne helyénvaló például, ha egy uniós székhelyű vállalat jelentős állami támogatás igénybevételével férne hozzá akadálytalanul a brit piachoz. A brit kormány régóta szószólója az igazságtalan támogatások visszaszorításának a valós piaci versengés javára – tette hozzá.

Az EU-val kialakítandó jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszerről David Davis azt mondta:

London szerint egyik félnek sem kellene felesleges akadályokat a másik elé állítania.

Az Ausztriában gyártott autóknak például egyetlen engedélyezési eljáráson kell átesniük annak bizonyítására, hogy megfelelnek az előírt normáknak, és e hatósági engedély az Európai Unió egész területén érvényes. A brit kormány pontosan ilyen eljárási rendszert akar fenntartani az EU-országokkal azután is, hogy Nagy-Britannia kilépett az unióból – mondta keddi beszédében a brit Brexit-ügyi miniszter.

Davis hangsúlyozta: a kereskedelmi kapcsolatokról szóló tárgyalások példátlanok lesznek abban az értelemben, hogy az új partneri viszonynak mindkét fél teljesen azonos szabályozói rendszerrel indul neki, és példátlanok az egymás szabályozói hatóságai közötti együttműködési tapasztalatok is.

A brit kormány meghirdetett célja olyan átfogó szabadkereskedelmi egyezmény megkötése az Európai Unióval, amely lehetővé teszi a brit cégek további jelenlétét az EU egységes belső piacán.

Nagy-Britannia ugyanakkor nem kíván intézményesen az egységes belső EU-piac és a vámunió tagja maradni. London érvelése szerint ugyanis a további brit tagság e két integrációs szerveződésben olyan feltételrendszerek teljesítését jelentené – mindenekelőtt a bevándorlás szabályozásában és az unión kívüli országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokban -, mintha meg sem szűnne a brit EU-tagság.

Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója azonban többször is kijelentette, hogy ha Nagy-Britannia kilép az EU egységes belső piacáról, akkor nem lesz lehetséges a brit üzleti szektor teljes körű hozzáférése ehhez a piachoz.