A osztrák kancellár takarékosabban gazdálkodna az EU pénzével

A Der Standard című osztrák napilapnak adott interjújában Kurz elmondta, hogy szeretné, ha a britek kilépését követően az EU sokkal takarékosabban bánna a hozzájárulási pénzekkel, és spórolás céljával felülvizsgálná különböző programjait.

Kurz, aki egyúttal a tavalyi választásokon győztes Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke, elmondta, a 2020-at követő évek költségvetéséről folytatott vitákban Mark Rutte holland kormányfővel együtt határozottan képviseli a nettó befizetők táborát.

Az osztrák kormányfő kifogásolta, hogy jelenleg túl sok pénz megy el a kelet-európai országokra.

Arra a kérdésre, hogy csökkenhetnek-e az európai alapok elsődleges haszonélvezőjének számító Magyarországnak és Lengyelországnak juttatott források, Kurz elismerte, hogy ebben a kérdésben más oldalon áll, mint Orbán Viktor kormányfő.

Kurz alig egy héttel korábban fogadta a magyar miniszterelnököt Bécsben, akivel több kérdésben – köztük a bevándorlási politika szigorításában – egyetértettek.

Az osztrák kancellár azokra a vádakra, hogy túl közel áll a Brüsszel által sokat bírált Orbánhoz, azt válaszolta, bizonyos témákban egyetért a magyar miniszterelnökkel, míg más kérdésekben más politikusok véleményét osztja.

Ha differenciáltabban beszélnénk a különböző témákról, akkor gyorsan észrevehetnénk, hogy a visegrádi országokkal együtt határozott, közös akaratunk az EU külső határainak védelme. Ez egy olyan vonal, amelyet évekkel ezelőtt még nagyon egyedül képviseltem. Ez közben megváltozott, és sokan mások is hasonlóan látják a kérdést, például Emmanuel Macron francia elnök

- szögezte le Kurz.

Ha viszont az atomenergia felhasználásáról beszélünk, akkor sokkal több a különbség Magyarország és Ausztria álláspontja között – mutatott rá.

Az osztrák kancellár hangsúlyozta, hogy az EU egysége és sikere érdekében el kell simítani a feszültségeket.

Ez az én nagy célom, hogy hidat építsünk az EU-ban jelenlévő különféle hatalmi központok között

- fűzte hozzá.

Az osztrák politikus felülvizsgálná azoknak az eurómillióknak a sorsát is, amelyeket jelenleg Törökország és az EU közeledésére költenek.

Az Európai Bizottság szerint a nettó befizető Nagy-Britannia távozását követően évente 12-13 milliárd euróval (mintegy 3720-4030 milliárd forinttal) kevesebből kell gazdálkodni.

Kurz a szubszidiaritás elvére szeretné helyezni a hangsúlyt a 2018 második felében esedékes osztrák soros elnökség alatt, vagyis arra, hogy minden problémát a lehető legalacsonyabb szinten kell kezelni. Ennek keretében Kurz több feladatot hagyna meg a nemzetállamoknak. A kancellár nyomatékosította, hogy mindennek semmi köze az euroszkepticizmushoz.

„Arról van szó, hogy ott kell erősebbé tenni Európát, ahol arra szükség van” – magyarázta az osztrák kancellár.