Karl – Heinz Rummenigge, a Bayern München elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a 222 millió eurós Neymar ügy volt az utolsó szög a tisztességes piaci verseny koporsójába. Állítása szerint a dúsgazdag orosz és arab milliárdosok szembeköpik az összes olyan klubvezetőt, akik nem tudnak vagy egész egyszerűen csak nem akarnak ebben a tisztességtelen játékban részt venni.
Rummenigge többször hangsúlyozta, hogy ez nem csak pénz kérdése, nem azon múlik a hajlandóság, hogy a klubok folyószámláján mennyi pénz van, ez sokkal inkább elvek kérdése.
Azzal, hogy a fociba beáramló magántőke üzleti vállalkozásokat csinál egyes klubokból, ellehetetlenítik a közép- és kicsapatokat, ez pedig semmilyen szempontból nem tesz jót sem a sportágnak, sem a szurkolóknak.
Érdekesség, hogy tavaly augusztusban avatták fel az új müncheni utánpótláscentrumot, ami összesen 70 millió euróba került. Mi ez az összeg Neymar 222 milliós árához képest?!
Ehhez képest most úgy tűnik, a német csapatok vezetői is behódolnak az uralkodó, egyben nagyon szomorú tendenciának. Belátták, hogy ha kötik az ebet a karóhoz és kitartanak elveik mellett, nem tudnak majd lépést tartani a világ élvonalával.
Németország harminchat klubja ülésezett Frankfurban az 50+1-es szabályról. A rendelet arról szól, hogy az anyacégeknek több mint 50 százalékban kell birtokolni a szavazati jogokat.
Jelen pillanatban a résztvevő csapatok közül 16-an ellenzik a szabályt, de a felülvizsgálathoz 24 tiltakozó kell a 36-ból, tehát egyelőre még nem érik el a kétharmados többséget.
A szurkolók természetesen rendkívüli módon mérgesek, egyáltalán nem pártolják, hogy csapataikból multivállalatot, kedvenceikből terméket csináljanak. Márpedig az eddig látott példák alapján ezek elkerülhetetlenek lesznek. Pontosan ez történik a Paris Saint-Germain-nel, vagy a két manchesteri klubbal, a City-vel és a United-del.
Tiltakozásuk jeléül a német szurkolók létrehoztak egy oldalt is, amit 2800 német szurkolói csoport írt alá. Bődületes szám.
A Budesliga vezetői azonban nem nagyon packázhatnak a fanatikus drukkerekkel, ugyanis a német labdarúgás még mindig ott tart, hogy minden meccsen 90 százalékos telt ház van, és ez rettenetesen sok pénzt jelent, akár heti bontásban is.
Vigyázni kell tehát, hogy a szurkolók ne szokjanak le a meccsre járásról, mert az komoly presztízsveszteséggel és gazdasági visszaeséssel járhat.
A német parlament sportbizottsága is rendszeresen hangoztatja, hogy nincs még egy olyan klub, amelyik milliárdos magánbefektető, vagy világrengető tőkeinjekció nélkül ilyen sikeres és népszerű lenne.
Sokat elárul, hogy a bevételek alapján listázott top20 csapatban mindössze csak három német klub, a Bayern, a Dortmund és a Schalke található, szemben a tíz angol csapattal.
Néhány kiscsapat már keresgéli a kibújási lehetőségeket a szabályok alól, mint például az 1860 jordán befektetője, a Red Bull pedig meg is vásárolta a lipcsei csapatot. Utóbbi ezért is „örvend” közutálatnak egész Németországban.
Az energiaitalokat gyártó vállalat mellett csak három olyan tehetős cég van, amelynek engedett a német szövetség, ezek a Bayer, a SAP és a Volkswagen.
Amennyiben a német bajnokságban is megjelennek a milliárdos oligarchák, kíváncsian várjuk, hogy vajon ki lesz a Bayern München vagy éppen a Dortmund első igazán nagy, százmilliós sztárigazolása, illetve, hogy a piaci árak elszabadulása ellen tiltakozó bajor csapat például mennyiért fogja eladni az állítólag távozni készülő lengyel Lewandoskit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.