Magasművészet lett a street art

Történelmi jelentőségű ítélet született a napokban a New York-i szövetségi bíróságon. Frederic Block bíró ugyanis úgy döntött: 6,75 millió dollár kártérítést kell fizetnie egy queensi raktárépület tulajdonosának, amiért 2013-ban lebontotta az ingatlant, és ezzel megsemmisített 44 utcaművészeti alkotást. A bírói döntéssel a street art gyakorlatilag bekerült a magasművészetek körébe – írja a Quartz művészeti portál. A 5Pointz néven ismert épület falán és helyiségeiben az évek során több száz falfestmény jelent meg, folyamatosan cserélődtek a graffitik. Az épület messziről is jól felismerhető, a street art kedvelők körében világszerte népszerű látványosság volt, jelenleg társasházak állnak a helyén.

Egy mérföldkő ez a street art számára, legitimálja a művészek munkáját, és valódi értékükön kezeli őket

– mondja Dean Nicyper, a Withers nemzetközi jogi cég partnere, aki korábban a New York-i művészeti jogi bizottság elnökségének is tagja volt.

A döntés után a vizuális művészek jogait védő törvény (VARA) alapján az utcaművészek most már jó eséllyel követelhetnek a bíróságon maguknak kártérítést, ha megsemmisítik az alkotásaikat. Azt is elismerték a döntéssel, hogy bár ezek a falfestmények nem mozdíthatók el, így értékesíteni sem lehet őket, ennek ellenére van kulturális értékük.

Maga a bíró nem kommentálta az ítéletét a sajtónak, írásos indoklásában az állt: a magasművészetek közé sorolja a street artot is.

Kiemelkedő technikai és művészeti megoldásokat tükröznek az alkotások, amelyeket múzeumokban kellene bemutatni, ha nem a 5Pointz falára lennének festve

– írja. Block, aki Brooklynban született, egyébként a jogi pálya mellett zenél és regényeket is ír, tehát jártas a művészetekben. Nem csoda ezek után, hogy lesújtó véleménye volt Gerald Wolkoffról, az épület tulajdonosáról. Wolkoff még 1993-ban állapodott meg Jonathan Cohen képzőművésszel arról, hogy az épületet street art központtá alakíthatja át, húsz évvel később viszont lerombolta az épületet az alkotásokkal együtt.

Block ítélete nemcsak precedensértékű, de páratlanul szigorú is. Egy-egy műalkotás megsemmisítéséért általában 500 és 20 ezer dollár közti bírságot, illetve kártérítést szabnak ki a VARA alapján, ha gondatlanság történt. Ez esetben azonban szándékosan rombolták le a falakkal együtt a képeket, ezért a maximális, művenként 150 ezer dolláros kártérítést ítélték meg a huszonegy művésznek.

Wolkoff azzal érvelt, hogy a művészeknek is tudniuk kellett: eljön a nap, amikor a romos raktárépület helyére modern társasházak épülnek majd, a bíró szerint azonban ez nem indokolta az épület lerombolását 2013-ban, amikor még csupán tervezés alatt álltak az új épületek. Az igen drága lecke Block szerint megtanítja az ingatlanok tulajdonosainak, hogy nem fejleszthetnek mindenféle következmény nélkül, ha eközben kulturális értékeket tüntetnek el.

Nem minden művész örülhet azonban a bírósági határozatnak. Wolkoff és a graffitisek között volt ugyanis egy szerződés, az utcaművészek ez alapján festették tele a falakat.

Mostantól kezdve az elhagyott ingatlanok tulajdonosai aligha engedik majd a street artosokat az épületeik közelébe, hiszen ha egyszer úgy döntenének, hogy ingatlanfejlesztésbe kezdenek a területen, súlyos bírsággal számolhatnak.

Az alkotások bontás előtti megmentése pedig nem egyszerű feladat. Nicyper egyszer segíteni próbált az egyik ügyfelének, hogy megmentsen egy Banksy-képet, és odaajándékozza egy múzeumnak. A falfestmény szakszerű eltávolítása és a múzeumoknak történő adományozás is számos nehézségbe ütközött.