Példa nélküli lépést tett a szlovák államfő

Döntését, amely példa nélküli az 1993-ban önállóvá vált Szlovákia történetében, a szlovák elnök a Peter Pellegrini által előterjesztett leendő kabinet összetételével indokolta. Egyúttal közölte: arra kérte Pellegrinit – akivel kedden is találkozott -, hogy péntekre terjesszen elé egy új kormánynévsort.

A kijelölt miniszterelnök által hétfőn átadott miniszteri listában a korábbi kabinethez képest – a várakozásoknak megfelelően – a kormányfőn kívül négy személyi változás történt, a belügyminiszter, az igazságügyi és a kulturális miniszter, illetve a befektetésekért felelős miniszterelnök-helyettes posztján.

Kiska a kabinet általa igényelt összetételéről azt mondta:

az új kormánynak meg kell győznie arról, hogy meghozza azokat a változásokat, amelyeket várunk.

Bár az elnök konkrét személyi fenntartásait nem nevezte meg, utalt arra, hogy

a belügyminiszteri posztra javasolt pártonkívüli jelölt, Jozef Ráz korábbi egészségügyi államtitkár nevezésével lehet elégedetlen.

Kiska ezzel összefüggésben azt mondta: az új kormánynak képesnek kell lennie arra, hogy megnyugtassa „a társadalomban kialakult feszültséget” és garantálja a barátnőjével együtt meggyilkolt újságíró, Ján Kuciak ügyének pártatlan és független kivizsgálását.

Kiska hangot adott azon véleményének is, miszerint a nyilvánosság nem hisz abban, hogy a legfelső vezetésbe olyan emberek kerülnek, akik a közérdeket védik, ennek a bizalomnak a megújításához pedig meg kell találni az utat, ezért is kell szigorú feltételek mentén összeállítani az új kormány névsorát.

Az államfő döntése nem volt teljesen váratlan, mivel hétfőn egy nappal elhalasztotta döntését. Az elnökké való kinevezése óta Robert Fico politikai ellenlábasának számító, s a legerősebb kormánypárt az Irány – Szociáldemokrácia politikájával rendszerint szembehelyezkedő Andrej Kiska mostani lépésével

gyakorlatilag nyitva hagyta az Irány, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Most-Híd alkotta hármas koalíció távozásának és egy előrehozott választás kiírásának lehetőségét.

Az előrehozott választások megtartására egyébként először maga Andrej Kiska tett javaslatot. Ezt, a közben posztjáról lemondott akkori kormányfő, Robert Fico a demokratikus parlamenti választási eredmények megtagadásának nyilvánította, az újságíró-gyilkosság után történteket pedig többször is olyan, az állam teljes destabilizációjára tett kísérlet részének nevezte, amelynek „a forgatókönyve nem Szlovákiában íródott”.

Andrej Kiska döntésére a kormánypártok közül egyelőre csak az SNS reagált, amelynek elnöke, Andrej Danko azt mondta: tudomásul veszik a döntést. A szlovák belpolitikai válság legerősebb politikai hangadói, a pozsonyi parlament két legnagyobb ellenzéki pártja, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), illetve az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) csoportosulás ellenben üdvözölték a döntést. Vezető politikusaik szerint Kiska ezzel a lépésével az „emberek oldalára állt”, illetve „az állam intézményeivel szembeni bizalom megújításáért tett”.

Az SaS és az OLaNO egyébként kedden közölte: hamarosan beterjesztik indítványukat az előrehozott parlamenti választásokról szóló törvényjavaslatuk megtárgyalását szolgáló rendkívüli parlamenti ülés összehívására. Mivel egy, a választási időszak lerövidítéséről szóló alkotmányos törvény jóváhagyásához 90 voks szükségeltetik a 150 fős pozsonyi törvényhozásban, egy ilyen jogszabály elfogadására csak akkor lenne esély, ha a 78 mandátummal rendelkező hármas kormánykoalícióból annak legalább két pártja kilépne.