A vízválságon belül a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz problémáját különítette el az államfő. Arról beszélt, hogy a klímaváltozást és a növekvő édesvíz-felhasználást figyelembe véve milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a nagyobb válságok elkerülésére, illetve arra, hogy minél kevesebb nagyvárosban kelljen a jövőben vízhiánnyal számolni.
A köztársasági elnök egy kvízjáték keretében szemléltette, hogy a Föld hozzáférhető édesvízkészlete az összes vízkészlet elenyésző része, mindössze 0,007 százaléka.
Áder János a kevés vízről szólva kiemelte a dél-afrikai Fokváros példáját
ahol már napjainkban vízkorlátozásokat kellett bevezetni, hogy a növekvő lakosság növekvő igényeit a klímaváltozás negatív hatásai mellett is ki lehessen elégíteni.
Fokváros példáján keresztül bemutatta az államfő, hogy az ilyen nagyvárosi vízhiányok több okra is visszavezethetőek: tavaly már csak 157 milliméter eső esett, a város lakossága pedig 1999 és 2018 között 80 százalékkal nőtt, de a víztározók kapacitását nem növelték. Az elodázott döntések legalább annyira hozzájárulnak az ilyen problémák kialakulásához, mint a klímaváltozás – fűzte hozzá.
Áder János kitért arra is, hogy a vízhiány miatt romlik az egészségügyi ellátottság, higiéniás problémák lépnek fel, romlik a mezőgazdaság és az ipar teljesítménye is, aminek a következtében növekszik a munkanélküliség.
A köztársasági elnök több olyan helyszínt mutatott be, amely jól példázza a klímaváltozás negatív hatásait. Elmondta, hogy az Aral-tó 90 százaléka mára eltűnt, ami visszaszorította a mezőgazdaságot és a halászatot a térségben. Beszélt az Urmia-tóról, ahol 14 év alatt a vízfelület 80 százaléka tűnt el és bemutatta, hogy a Csád-tó 1973 és 2017 között elvesztette területének 95 százalékát.
A sok víz problémájáról szólva az államfő felidézte az elmúlt évek legnagyobb viharait, amelyek sokkal több vizet hoznak és nagyobb károkat okoznak, mint korábban, valamint a szaporodó árvizeket, amelyek kezelése is egyre több gondot jelent.
A szennyezett vízről Áder János azt mondta, hogy az óceánokban kontinensnyi műanyag hulladék okoz ökológiai katasztrófákat, mivel igaz, hogy 500 év alatt bomlanak le, de a sós víz és a napfény hatására gyorsan széttöredeznek és bekerülnek az élő szervezetekbe, majd rajtuk keresztül az emberek szervezetébe.
Az államfő megjegyezte, hogy az ipari és kommunális vízszennyezés esetében a legnagyobb baj, hogy sokszor tisztítás nélkül kerül a felhasznált víz vissza a természetbe.
Magyarországról szólva elmondta, hogy 2013-ban 100 milliárd forint kárt okozott a mezőgazdaságnak az aszály, a Tisza és a Duna árvize ugyanakkor újabb károkat okozott. Emlékeztetett a tiszai ciánszennyeződésre is, mely szintén hatalmas természeti és anyagi károkat jelentett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.