Az ügy előzménye, hogy egy belga szabályozás előírja, hogy a muzulmán vallási szertartás által előírt – előzetes kábítás nélkül – és más vallási előírások figyelembevételével végzett vágásokra csak engedélyezett vagy ideiglenes vágóhidakon kerülhet sor.
Az észak-belgiumi Flandria állatjólléti minisztere azonban 2014-ben bejelentette, hogy nem ad ki ideiglenes vágólétesítményekre vonatkozó engedélyeket, mert azok sértik az uniós jogot. A flamand régió ellen különböző muzulmán szervezetek keresetet nyújtottak be, amelyben a többi között a szóban forgó uniós rendelet bizonyos rendelkezéseinek érvényességét vitatták, különösen a vallásszabadságra való tekintettel.
A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítéletében arra emlékeztetett, hogy a vallási célú vágás a „vallási szertartás” rendelet szerinti fogalma alá tartozik, ezért kiterjed rá az Európai Unió Alapjogi Chartája által biztosított vallásszabadság.
A bíróság rámutatott, hogy az uniós jogalkotó nem tiltja meg a vallási célú vágás gyakorlatát az unióban.
Épp ellenkezőleg, engedélyezett vágóhidakon lehetővé teszi az állatok előzetes kábítás nélküli vágását. A műszaki szempontú szabályozás pedig nem korlátozza a hívő muzulmánok vallásszabadsághoz való jogát. Hozzátették, a belga eset kizárólag a flamand régió néhány települését érinti, ezért a probléma nem befolyásolja az uniós rendelet érvényességét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.