A tárcavezetők brüsszeli tanácsülésén elfogadott közös nyilatkozatban hangsúlyozták, a legutóbbi fejlemények nyomán még messzebb került a venezuelai belpolitikai válság tárgyalásos rendezésének a lehetősége. Rámutattak, hogy
az elnökválasztás nem volt sem szabad, sem tisztességes, nem tartották tiszteletben a politikai sokszínűség, az átláthatóság, a demokrácia, a jogállamiság követelményeit, így az eredmény „nélkülöz minden hitelességet”.
Kiemelték, komoly akadályokat gördítettek az ellenzéki pártok részvétele elé, kiegyensúlyozatlan volt a választási bizottság összetétele, igazságtalan feltételek uralkodtak, ráadásul számos szabálytalanságról érkezett bejelentés.
Az uniós külügyminiszterek végezetül újabb célzott büntetőintézkedéseket helyeztek kilátásba a venezuelai rezsim egyes tisztségviselői ellen. Bennfentes források szerint ugyanakkor Nicolás Maduro elnök valószínűleg nem kerül majd fel a szankciós listára. A korlátozásokról várhatóan június 25-én születik majd hivatalos döntés.
Michael Roth német külügyi államminiszter rövid sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy a voksolás nem felelt meg a nemzetközi normáknak.
Május 20-án alacsony részvétel mellett ugyan, de a hivatalban lévő elnök, az 55 éves Nicolás Maduro a voksok 68 százalékával győztesen került ki a megméretésből. Az amerikai alelnök kijelentette, hogy a választások nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek, ezért szerinte a választási eredmény is törvénytelen.
Venezuela a világ legnagyobb kőolajkészletével rendelkezik, mégis csődközeli állapotba került Nicolás Maduro vezetése alatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.