Csütörtökön újrázhat Orbán Viktor

A parlament honlapján kedden tették közzé a csütörtökre és péntekre tervezett kétnapos ülés napirendi javaslatát. A dokumentum szerint csütörtök délután tartják a miniszterelnök-választást, a döntéshez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.

Az eskütétel után a kormányfő beszédet mond a parlamentben.

Áder János köztársasági elnök az Országgyűlés keddi alakuló ülésén javasolta, hogy a parlament Orbán Viktor kormányfőt, a Fidesz elnökét válassza újra miniszterelnöknek.

Új Országgyűlés alakult

Letették esküjüket az országgyűlési képviselők kedden, ezzel megalakult az új parlament és a 2014-ben megalakult kormány megbízatása megszűnt.

Péntekre a minisztériumok felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló kormánypárti előterjesztés összevont vitáját és egyben zárószavazását tervezik, amennyiben a képviselők előző nap – négyötödös többséggel – hozzájárulnak a házszabálytól eltéréssel való tárgyaláshoz. Korábban, az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalássorozaton – Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető beszámolója szerint – az ellenzék hozzájárult a házszabálytól eltéréshez.

A képviselőcsoportok megállapodása alapján a kormány megalakulásáig napirenden kívüli felszólalások, interpellációk, azonnali kérdések és kérdések nem hangoznak el.

Kövér László a régi-új házelnök

Egyedüli jelöltként Kövér Lászlót választották házelnökké az új Országgyűlés alakuló ülésének tagjai kedden, titkos szavazáson. A szavazólapot 182 képviselő vette fel, érvényes szavazatot 179-en adtak le, közülük 143-an szavaztak igennel, 35-en nemmel, míg egy voksoló tartózkodott.

Kövér László megválasztását követően esküt tett a Ház előtt. Székfoglaló beszédében a házelnök kiemelte:

azt ígérhetek, ami egyre inkább felértékelődik a politikában, kiszámíthatóságot.

Erőviszonyok

A Fidesz-KDNP közös listáján az előző négy évhez hasonlóan 133 képviselő jutott mandátumhoz. A Fidesz frakciója, akárcsak 2014-ben, most is 117 fővel alakul meg, a KDNP parlamenti csoportjában 16 képviselő ül. Az MSZP-Párbeszéd közös listáján 20 képviselő jutott mandátumhoz, a két párt külön frakciót alakít és frakciószövetségként dolgozik.

A Párbeszéd öttagú frakciójában a párt három politikusához a közös listán bejutott Bősz Anett (Magyar Liberális Párt), valamint a szocialista Burány Sándor csatlakozik, aki továbbra is az MSZP tagja marad. Az MSZP 15 tagú frakciót alakít.

A Jobbiknak 26, a Demokratikus Koalíciónak (DK) 9 fős a frakciója. Szintén kilencfős frakciót alakít a Lehet Más a Politika (LMP), a mandátumot szerzett nyolc LMP-s politikushoz az Együtt színeiben megválasztott Szabó Szabolcs csatlakozik. Az Országgyűlésnek egy független képviselője van Mellár Tamás személyében, s nemzetiségi listán a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata is szerzett egy mandátumot.

Fideszes a legidősebb, LMP-s a legifjabb honatya

Az Országgyűlés legidősebb képviselője a Fidesz-KDNP közös listáján mandátumot szerző Turi-Kovács Béla, aki 1935-ben született. Az új összetételű parlament legifjabb tagja Ungár Péter (LMP, 1991).

2018. április 8-án az előző ciklushoz képest 44 új képviselőt választottak meg, közülük 35-en először szereztek mandátumot, kilencen pedig hosszabb-rövidebb ideig ültek már a parlamenti padsorokban.

Továbbra is kevés a nő

A parlamentben 23 nő szerzett mandátumot, közülük heten először lesznek tagjai a törvényhozásnak.

Az abszolút csúcstartók

Az 1990-es első szabad választások óta négy képviselő tagja megszakítás nélkül az Országgyűlésnek, azaz nyolcadszor jutottak a törvényhozásba:

valamennyien a Fidesz-KDNP jelöltjeként szereztek mandátumot.

Ellenzéki erős emberek

A választásokon ellenzéki győzelem Budapesten kívül mindössze három egyéni választókerületben született: Pintér Tamás Dunaújvárosban a Jobbik, Szabó Sándor Szegeden az MSZP-Párbeszéd jelöltjeként nyert, Mellár Tamás függetlenként szerzett mandátumot Pécsett.