A középiskolákban a csökkenő tanárszám miatt már 12 diákra jut egy oktató. A felsőfokú képzéseknél a tavalyi 2,2 után a most záruló tanévben 1,6 százalékkal csökkent a hallgatói létszám, miközben az oktatók száma 3 százalékkal nőtt. Magyarország az EU-átlag 3,5 százalékával szemben a GDP alig 2,83 százalékát költi közoktatásra.
Koncsek Rita
2018.06.04, 06:36
Megosztom a cikket
Összesen 1 millió 686 ezer gyerek és fiatal vesz részt a köznevelésben a 2017–18-as tanévben. Az óvodák száma öttel, az általános iskoláké kettővel nőtt. A középfokú oktatásban az intézmények száma héttel csökkent, a felsőoktatási intézményeké pedig eggyel lett kevesebb – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
A középfokú oktatásban nemcsak a tanulók száma csökkent, de a pedagógusoké is 2,3 százalékkal mérséklődött. Egy tanárra a szakközépiskolákban 10,6 gyerek helyett már 12,1 tanuló jut.
A mobilitás is középfokon válik jelentőssé, a diákok 16,4 százaléka tanul lakóhelyétől eltérő megyében. A legnagyobb mozgás Pest megyében van, ahol a diákok több mint fele máshol, többségük Budapesten tanul. A Nógrádban élők harmada jár másik megye oktatási intézményébe, a legnagyobb befogadó megye Heves, ahol a diákok egyötöde érkezik máshonnan.
Kisebb mértékben, mint korábban, de az idei tanévben is csökkent a felsőoktatásban részt vevők száma.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A 2017–18-as tanévben nappali képzésben 202,3 ezer fiatal vesz részt, közel 3300 fővel (1,6 százalék) kevesebb, mint az előző esztendőben. A 2016–17-es oktatási évben mellesleg 2,2 százalékos volt a csökkenés aránya – derül ki a KSH adataiból.
A hallgatók 92,5 százaléka (187,1 ezer fő) továbbra is felsőfokú alap-, mester-, valamint osztatlan képzéseken tanul. Ezen belül az osztatlan képzés részaránya 1,3 százalékponttal 19,4 százalékra nőtt. 8,6 ezren – az előző évhez képest 9,2 százalékkal kevesebben – felsőoktatási szakképzésben, mintegy 250-en szakirányú továbbképzésben vesznek részt.
A doktori fokozat megszerzésére az előző évhez képest 11 százalékkal többen, valamivel több, mint hatezren jelentkeztek. A doktoranduszok a felsőoktatásban a hallgatók 3,1 százalékát teszik ki.
A felsőoktatásban dolgozó tanárok és oktatók száma meghaladja a 23,1 ezer főt, ami 3 százalékos növekedés az előző évhez képest,
eközben a felsőoktatási intézmények száma eggyel csökkent az előző évhez képest, ma 64 van az országban. Az oktatói gárda 66,4 százaléka teljes munkaidőben, 26,2 százaléka megbízással, 7,3 százaléka pedig részmunkaidőben dolgozik.
A felsőfokú alap- és mesterképzés nappali képzéseire 2017-ben 74,8 ezren, az egy évvel korábbihoz mérten – jórészt a korosztály csökkenéséből adódóan – 5,6 százalékkal kevesebben jelentkeztek – derül ki a KSH adataiból.
Keveset költünk oktatásra
Az európai államok összességét tekintve az iskolai kiadások GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon eléggé alacsony – derül ki a Magyar Tudományos Akadémia közoktatási indikátorrendszerének 2017-es tanulmányából. Hazánk mellett csak Csehország, Szlovákia és Litvánia költött kevesebbet GDP-arányosan az iskolai oktatásra. Az európai államok átlagosan a GDP több mint 3,5 százalékát fordították 2014-ben az alap- és a középfokú oktatásra, nálunk ez az érték 2,83 százalék volt.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
