Nagy-Britannia öt legnagyobb gazdasági lobbiszervezete a kilépésről döntő népszavazás második évfordulóját használta fel arra, hogy figyelmeztesse a kormányt: vészesen fogy az Európai Unióból való kilépés feltételeinek megtárgyalására szánt idő, megállapodás híján pedig „a vállalatok kénytelenek lesznek életbe léptetni a legrosszabb forgatókönyveket, ami a brit gazdaságnak több milliárd fontjába, több ezer munkahely és az emberek megélhetési forrásainak az elvesztésébe kerülhet” – írták a kormányfőnek küldött levelükben.
A Brexit körüli bizonytalanságok miatt a maradó 27 EU-tagállam nagyvállalatainak a fele máris visszafogta nagy-britanniai befektetéseit. A chicagói székhelyű Baker & McKenzie multinacionális jogi iroda 800 cégvezető megkérdezésével készült felméréséből az is kiderült, hogy a háromnegyedük azt szeretné, ha Brüsszel engedményeket tenne Londonnak a jövőbeni széles körű kereskedelmi kapcsolatok érdekében, kétharmaduk támogatja a szabadkereskedelmi megállapodást a két fél között, 45 százalékuk pedig egy közös vámuniót.
Egyértelmű, hogy – különösen a német vállalatok szerint – ártani fog az üzletnek a Brexit
– mondta a Reutersnek a jelentést értékelve Anahita Thoms, az iroda kereskedelmi partnere. A német iparszövetség a múlt héten figyelmeztetett, hogy a megállapodás nélküli kilépés katasztrofális következményekkel járna, a Siemens és a BMW pedig az Airbus európai repülőgépgyártó konzorciummal együtt gyakorlatilag megfenyegette May kormányát, hogy ebben az esetben kivonul az országból, ami több tízezer munkahely megszűnését vonná maga után.
Megkongatta a vészharangot hétfőn az Európai Bankhatóság (EBH) is. Az EU bankfelügyeleti szerve szerint a nagy-britanniai székhelyű pénzintézetek nem készültek fel megfelelően a megállapodás nélküli Brexitre, ezért sürgősen életbe kell léptetniük a vészforgatókönyveket, hogy ne veszélyeztessék a pénzügyi stabilitást Az EBH úgy véli, komoly esély van arra, hogy Nagy-Britannia kilépéséig, vagyis 2019 márciusáig nem lesz ratifikált megegyezés, és „nincs idő arra, hogy várjanak, és meglássák, mi lesz” – mondta a Politicónak Piers Haben igazgató. Az EBH, amely maga is átköltözik a Brexit miatt Londonból Párizsba, arra is felhívta az érintett pénzintézetek figyelmét, hogy nem számíthatnak állami segítségre, ha a halogatásuk miatt bajba kerülnek.
Egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú bankvezető ezzel kapcsolatban azt mondta az internetes újságnak, hogy a nagy pénzintézeteknek „nincs szükségük ébresztőre, mert készen állnak arra, hogy egész tevékenységüket áthelyezzék – de ezt addig nem fogják megtenni, amíg be nem bizonyosodik, hogy kénytelenek rá”.
A csütörtökön és pénteken tartandó uniós csúcsnak eredetileg az lett volna a feladata, hogy jóváhagyja a brit kilépés feltételeit, így megnyílt volna az út a jövőbeni gazdasági kapcsolatok kidolgozására. A tárgyalások azonban zsákutcába jutottak, március óta gyakorlatilag semmiféle eredményt nem sikerült elérni.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.