El nem készült munkájukért kaptak milliókat

A Zala Megyei Főügyészség letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta azzal a három férfival szemben, akik közel 28 millió forintnyi vagyoni hátrányt okoztak a magyar és az Európai Unió költségvetésének – tájékoztatott közleményében Kondákor Ferenc zalaegerszegi főügyész.

Kastélyt és bútorokat újítottak volna fel

Az ügy fővádlottja 2012 novemberében kötött támogatási szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel az egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély turisztikai fejlesztésére. A szerződés tárgya az Új Széchenyi Terv részét képező projekt elszámolható költségeinek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a hazai központi költségvetésből vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozása volt.

A támogatást 85 százalékban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 25 százalékban pedig a magyar állam finanszírozta.

A szerződés értelmében a projekt elszámolható költségei közt szerepeltek a Nádasdy-Széchenyi-várkastély felújítási munkái, valamint a kastély második emeleti szobáinak korhű bútorainak elkészítése kapcsán felmerülő költségek. Utóbbira a vádlott vállalkozási szerződést is kötött az ügy másodrendű vádlottjával.

Nem készültek el, de a pénzt felvették

A projekt keretében igényelt támogatási előlegből a vállalt 2015. augusztus 31-i határidőre a bútoroknak el kellett volna készülniük, összeszerelve a kastélyba kellett volna kerülniük, ahhoz, hogy a támogatást a szerződésben foglaltak szerint költségként el lehessen számolni. Ez nem így történt, a felek viszont megállapodtak abban, hogy a támogatások igénylése miatt a teljesítésigazolásokat és a vállalkozói díj fizetéséről szóló számlákat kiállítják. Ezeket a fiktív papírokat a vádlottak alá is írták, majd a hamis számlákon szereplő összegeket az elsőrendű vádlott számlájára utaltatták.

Az ügy harmadik vádlottja a felújítással kapcsolatos PR tevékenység tekintetében ténylegesen elvégzett tevékenység nélkül kiállított hamis számlákkal kapcsolódott társai bűnös tevékenységéhez.

A vádlottaknak tehát a hamis számlákkal megtévesztették a támogatást folyósító Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget, az ügy fővádlottja azonban itt nem állt meg. A hamis számlák áfa tartalmát ugyanis levonható adóként szerepeltette az általa benyújtott adóbevallásban és azt teljes mértékben kívánta visszaigényelni. Ezzel az adó alapja és mértéke tekintetében rendszeres anyagi haszonszerzésre törekedett, közel 16 millió forint összegben megtévesztette az adóhatóságot. Ráadásul ebben társai a segítségére voltak.