Százmillió eurós keret alatt csoda az eredményes szereplés

Azok a válogatottak, amelyek keretének értéke nem érte el a 100 millió eurót, legfeljebb pofozógépek lehettek Oroszországban – fogalmazta meg a labdarúgó-világbajnokság egyik tanulságát Muszbek Mihály sportközgazdász a Sportgazdasági nagyító bemutatóján. Hozzátette, hogy egy-egy mérkőzés erejéig kiegyenlítődtek a csapatok közötti erőviszonyok, de a sorozat egészét tekintve rendszerint az erősebb játékoskeretű együttesek kerekedtek felül.

A csapatérték és a teljesítmény összefüggését támasztja alá, hogy a legértékesebb, több mint 1 milliárd euróra taksált francia válogatott győzött. A horvátok csak a 10. legtöbbet érő, 354 millió eurós kerettel meneteltek a vb-ezüstig, őket az értékek alapján hatodik belgák (760) és az ötödik angolok (874) követték. Eszerint jókora meglepetés Oroszország (137) és Svédország (118) negyeddöntős szereplése, mint ahogy ellentétes előjellel, de az is váratlan esemény, hogy a címvédő németek a csoportkörben ragadtak a maguk 885 millió euróra becsült, elvileg negyedik legerősebb különítményével.

A szakember szerint már a 32-es mezőny is sok, hiszen a csoportmeccsek zöme érdektelen a kiszámítható eredmény miatt. Muszbek úgy látja, a kontinentális selejtezők kvótarendszere a szórakoztatási minőség rovására megy. Mint mondta:

Európa alulértékelt a 32-ből lehetséges 14 hellyel, s még inkább azzá válik a jövőben a 48-ból 17 pozícióval. Holott elég az idei vb végjátékát felidézni: a negyeddöntős nyolcból hat hely Európáé volt, az elődöntőben pedig – Uruguay és Brazília búcsúja után – mind a négy.

A sportközgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy a labdarúgás szórakoztató iparági fejlődése megállíthatatlan, ennek új jelensége a tömeges és jelentős értékű sportturizmus, valamint a hozzá kapcsolódó ajándékkereskedelem. Felidézte, hogy az oroszországi tornára

1 millió sportturista utazott el, s mintegy 1,5 milliárd dollárt költött. Míg korábban csak 4-5 ezren követtek mérkőzésről mérkőzésre egy-egy csapatot, addig ma már 15-20 ezres táborok állnak a válogatottak mögött, akik adott esetben 8-10 ezer kilométert utaznak, hogy élőben láthassák kedvenceiket.

Szoros összefüggésben állnak a vb-résztvevő európai csapatok korosztályos és felnőtt eredményei – állítja Muszbek Mihály, noha az utánpótláskori sztároknak csak a negyede lesz felnőttként meghatározó játékos hazája nemzeti csapatában.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható