Trump kiakadt Németországra az oroszok miatt
Donald Trump amerikai elnök a földgázvezetékkel kapcsolatban azt mondta, hogy Németországot teljes mértékben Oroszország irányítja, miután az energia 60-70 százalékát Moszkva biztosítja számára.
Az amerikai elnök
rendkívül helytelennek nevezte, hogy miközben országa óriási összegeket költ Európa védelmére, Németország hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal és dollármilliárdokat fizet évente.
Megszabadultak a szén- és atomerőműveiktől, a kőolaj és a földgáz nagy részét pedig Oroszországból szerzik be. Szerintem a NATO-nak ezzel foglalkoznia kell
– mondta Trump.
Fotó: Brendan Smialowski / AFP
Az amerikai elnök emellett ismételten a védelmi költségvetésük növelésére szólította fel az észak-atlanti szervezet európai tagjait.
„Ezeknek az országoknak többet kell költeniük, mégpedig nem tíz év múlva, hanem sürgősen.
Németország gazdag ország, mégis mindössze arról beszél, hogy 2030-ra kissé megemeli a védelmi kiadásaikat. Nos, szerintem ezt gond nélkül meg tudnák tenni azonnali hatállyal, akár már holnap” – fogalmazott.
Egyben marad a NATO?
Szakértők szerint
az Északi Áramlat-2 támadásával Donald Trump veszélyes kapcsolatot teremtett a védelmi ügyek és a gazdasági kérdések között, miközben Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azon dolgozik, hogy a katonai szövetség egységének megőrzése érdekében külön kezeljék az egyéb témákat, például az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi vitáját.
Stoltenberg erre reagálva azt mondta, hogy Trump felszólításainak már látszik a hatása, a NATO tagállamai jelentősen növelték katonai költségeiket, és további emelések várhatók. Mint mondta, Kanada és az európai szövetségesek 2024-re a mostaninál 266 milliárd dollárral többet fognak fordítani védelmi célokra a tervek szerint.
Fotó: Brendan Smialowski / AFP
Egy erős NATO jó Európának és jó az Egyesült Államoknak is
– tette hozzá. Azt is mondta azonban, hogy az Északi Áramlat-2-ről nem a NATO-nak kell döntenie, az nemzeti hatáskörbe tartozik.
A szövetségesek 2014-ben vállalták, hogy tíz éven belül bruttó hazai termékük (GDP) közel 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat, de ezt a szintet akkor mindössze három ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Görögország – érte el. Idén ez a szám nyolcra fog nőni Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával és Romániával, 2024-re pedig a NATO-tagállamok többsége tervezi a kívánt szintre emelést.
Donald Trump: Putyinnal lehet a legkönnyebb
Donald Trumpnak az orosz elnökkel várható találkozóját az Egyesült Államokban különös figyelem övezi,
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.