Álláspontját a miniszter rövid nyilatkozatban fejtette ki, kitérve elsősorban a Helsinkiben tartott amerikai-orosz csúcstalálkozóra és az Észak-Koreával kapcsolatos amerikai kormánypolitikára. Közölte, a Helsinkiben tartott csúcstalálkozón az amerikai fél azt próbálta kifürkészni, hogy Moszkvának szándékában áll-e a kétoldalú viszony javítása.
Most az orosz térfélen van a labda
– szögezte le, majd hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnök „teljes mértékben tisztában van” azzal, hogy Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai választások folyamatába. Helsinkiben ő maga, személyesen is közölte az orosz partnerekkel, hogy komoly következményei lesznek a demokratikus folyamatainkba történő beavatkozásnak – tette hozzá.
A szenátoroknak válaszolva elmondta,
a csúcstalálkozón szóba kerültek gazdasági kérdések, az amerikai elnök felvetette a terrorellenes tanács újbóli létrehozását, és megvitatták, hogyan lehetne politikai megoldást találni a szíriai konfliktusra.
A külügyminiszter arról tájékoztatta a szenátorokat, hogy mind Szíria, mind Ukrajna ügyében az amerikai fél „az Egyesült Államok alapvető stratégiai érdekeit védelmezte”.
Nem kerültek szóba az Oroszország elleni szankciók, és nem született megállapodás Ukrajna ügyében
– szögezte le. Megerősítette, hogy az amerikai kormány nem ismeri el a Krím annektálását. A szíriai konfliktus rendezését illető esetleges Trump-Putyin megállapodásról – amelyről az amerikai sajtó többnyire orosz forrásokra hivatkozva hírt adott – nem kívánt nyilatkozni, mint fogalmazott: e részletek feltárása nem az ő dolga.
Észak-Koreáról szólva Pompeo leszögezte:
az amerikai kormány a türelmes diplomácia mellett kötelezte el magát, és értékelése szerint már „haladást” is elértek a Phenjannal folytatott tárgyalásokon.
Ugyanakkor az egyik szenátor kérdésére elismerte: Észak-Korea változatlanul folytatja az atombombához szükséges hasadóanyagok előállítását, annak ellenére, hogy ígéretet tett az atomfegyver-mentesítésre. Arra a kérdésre azonban nem kívánt válaszolni, hogy tudomása szerint Phenjan folytatja-e a tengeralattjáróról indítható ballisztikusrakéta-kísérleteit.
A meghallgatáson a szenátorok leginkább azt sérelmezték, hogy nem kapnak megfelelő tájékoztatást a kormányzat külpolitikai döntéseiről, és a legtöbb kérdés az amerikai-orosz viszonyt, konkrétan a Donald Trump és Vlagyimir Putyin négyszemközti találkozóján elhangzottakat firtatta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.