Ők a világ legdrágább művészei

Az Artprice adatai szerint a globális műtárgypiacon az összes árverés forgalma 8,45 milliárd dollár volt, ebből a két nagy ház, a Christie’s és a Sotheby’s 5,2 milliárd dollárt hasít ki, azaz az összforgalom 61,5 százaléka náluk realizálódik. Az előző évek hasonló időszakával összevetve 2018 kiemelkedően jónak ígérkezik: az elmúlt 11 évet tekintve a negyedik legerősebb eredményt mérték idén az első hat hónapban.

A művészek ranglistáján Picasso őrzi elsőségét, és az első három helyen a Picasso–Monet–Warhol-triumvirátus megfelel a papírformának.

Ami meglepetés, az a 80-as évek New York-i underground művészeti szcénájának fenegyereke, a graffitiművészből kortárs ikonná váló Jean-Michel Basquiat negyedik helye. Az elmúlt években hatalmas árrobbanáson estek át a munkái, sok művet árvereztek tőle, és mostanra úgy tűnik, stabilizálódott az árszintje a csúcson.

Modigliani ötödik helye nem meglepetés, fontos múzeumokban (Olaszországban, Angliában) összefoglaló életmű-kiállításai voltak, fő művei jelentek meg a piacon, s egyébként is művészeti „blue chipről” beszélünk. Annál izgalmasabbak a listán szereplő kínaiak, Zao Wou-ki úgy került a lista hatodik helyére, és regisztráltak a művei eladásából 154 millió dollárt, hogy valójában csak a kínai művészeti piacon ismerik, európai vagy amerikai gyűjtők gyakorlatilag nem vásárolják a munkáit.

A listán szereplő másik két művész, Csi Paj-si (Qi Baishi) és Csang Ta-csien (Zhang Daqian) ismertebb a Kínán kívüli világban, de azért ők sem az európai és angolszász gyűjtők kedvencei. Gerhard Richter egy korábbi időszak nagy felfedezettje volt, de még úgy is rajta tudott maradni a listán – a tizenegyedik helyet tartotta meg –, hogy az árveréseken elérhető műveinek volumene jelentősen lecsökkent.

Az aukciós leütési árak a második világháború utáni és a kortárs szegmensben nőttek a leggyorsabban, de a legnagyobb piaci részesedést változatlanul a modernek, az 1890 és 1940 közötti művek tartják, az értékesített tételek 40 százaléka ebből a korszakból származik.

E kategóriában feltűnően jó eredményeket értek el az orosz absztrakt munkák, közülük is mindenekelőtt Kazimir Malevics 1916-os Szuprematista kompozíciója, amely 85,5 millió dollárral életműrekordot hozott, és emellett 4,5 százalékos hozamot biztosított a művet tíz évig birtokló eddigi tulajdonosának. Malevics ennek köszönhetően – mindössze hat aukción értékesített munkával – a lista kilencedik helyére került. Az első tízben nem találunk egyetlen élő művészt sem, és a top húszban is csak hármat, Gerhard Richtert, David Hockney-t és Kuszama Jajoit.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható