Jogi lépéseket tesz a kormány a Sargentini-jelentés miatt

Gulyás Gergely kifejtette, hogy

a lisszaboni szerződés szerint a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a jelentés elfogadásához, azaz a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni, így pedig nem lett volna meg a többség.

A miniszter hozzátette: a jogvita tisztázásáig a jelentésnek további jogkövetkezménye nem lehet; hétfőn uniós ügyekkel foglalkozó kormányülés lesz, ahol döntenek a konkrét jogi lépésekről.

A miniszter szerint az, hogy EP saját belső szabályait is tévesen értelmezve a tartózkodó szavazatokat figyelmen kívül hagyta az eredmény megállapításánál, olyan, mintha bármelyik országban a házszabály felülírhatná az alkotmányt.

Véleménye szerint az EP házszabálya sem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy speciális esetben ne kellene beszámítani a tartózkodó szavazatot.

A miniszter megerősítette azt a kormányzati álláspontot, hogy a jelentés valójában nem a jogállamiságról szólt, ez csak mondvacsinált indok, hanem a bevándorlással kapcsolatos álláspontok határozták meg annak elfogadását. Hangsúlyozta,

a jelentés valamennyi pontját érdemben cáfolta a kormány.

Nem indít gazdasági lavinát a szavazás

Rövid és középtávon nem befolyásolja a magyar gazdaságot, hogy elfogadta az Európai Parlament a Sargentini-jelentést, a következő uniós költségvetési ciklus forráselosztására azonban lehet hatása.