Rövid és középtávon nem befolyásolja a magyar gazdaságot, hogy elfogadta az Európai Parlament a Sargentini-jelentést, a következő uniós költségvetési ciklus forráselosztására azonban lehet hatása.
Kotroczó Melitta
2018.09.13, 07:10
Megosztom a cikket
Az Európai Parlament szerdán megszavazta a magyar jogállamiság helyzetéről szóló Sargentini-jelentést, így a többi nemzeti kormány előtt kell majd bizonyítani, hogy az európai értékek nem sérültek Magyarországon, mivel életbe lépett a hetes cikkely. A jelentés elfogadásához a leadott szavazatok kétharmadára és az összes képviselő abszolút többségére (minimum 376 igen szavazat) volt szükség, a tartózkodás nem számított szavazatnak.
Végül 448 igen, 197 nem, és 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter értelmezése szerint a dokumentum elfogadása a bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja. Azt is megjegyezte ráadásul, hogy a döntés csalással született, mert az európai szerződések egyértelmű rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva a tartózkodó szavazatokat nem számolták bele a végeredménybe.
Előrebocsátotta, hogy áttekintik a szükséges jogorvoslati lehetőségeket.
Az Európai Parlament képviselõi szavaznak a Sargentini-jelentésrõl a parlament plenáris ülésén Fotó: MTI/AP/Jean-Francois Badias
Gazdasági szempontból rövid és középtávon nagyobb mértékben nem lesz hatással Magyarországra a döntés a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Intézetének egyetemi tanára szerint. Magas István lapunknak kiemelte: a 2020-ig tartó uniós ciklusra nézve nem lehet anyagi vonzata e döntésnek.
A tekintetben viszont lehet negatív hatása, hogy a folyó elszámolásban hárommilliárd euró szabályos felhasználásáról még tart a vita, és az EP-döntés szigorúbb eljárást eredményezhet. Hozzátette, az egyik legfontosabb tényező az, hogy a hosszú távú kötvényhozamokban ne legyen elmozdulás, de egyelőre nincs is.
A Judith Sargentini által összeállított dokumentum szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárás megindítását.
Ezt a jelentést korábban az EP illetékes szakbizottsága nagy többséggel jóváhagyta. A szerdai döntéssel az Európai Parlamenttől a nemzeti kormányok uniós törvényhozó testülete, az Európai Tanács asztalára kerül az ügy. Ott határidő nélkül döntenek arról, milyen formában foglalkoznak a kérdéssel. A tanács négyötödös többséggel dönt majd arról, hogy van-e valós veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az Európai Unió alapértékei.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
