Októberben dől el, lesz-e rendkívüli Brexit-ügyi EU-csúcs

Október közepén jön el az igazság pillanata az Egyesült Királyság kiválásáról szóló tárgyalásokban, akkor lesz majd döntés arról, hogy szükséges-e egy rendkívüli Brexit-ügyi csúcsértekezlet összehívása november közepén – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtökön, az informális salzburgi EU-csúcs után.

A találkozót lezáró sajtótájékoztatón Tusk közölte: a bennmaradó huszonhét tagállam vezetőinek ülésén teljes egyetértés volt abban, hogy

ugyan a jelenlegi brit javaslatoknak vannak pozitív elemei, de a kereskedelmi kapcsolatrendszerre vonatkozó tervezet nem fog működni. Hozzátette, kissé derűlátóbb a kiválási megállapodás megkötésének esélyeit illetően, mint korábban.

Tusk azt is mondta, hogy az október 18-19-i EU-csúcsig a lehető legnagyobb előrehaladást kell elérni, és ha szükség van rá, akkor össze lehet hívni a rendkívüli csúcstalálkozót a november 17-ei hétvégére a megállapodás véglegesítése és formába öntése érdekében.

Mint mondta, az ír-északír határellenőrzés kérdése továbbra is elsődleges fontosságú, melyben az EU-nak

nem csak jó szándékra, hanem kemény, világos és precíz biztosítékokra (...), szilárd, működőképes, jogilag kötelező érvényű megoldásra van szüksége„. Amennyiben nincsen előrelépés ezen a téren, akkor nem lehet rendkívüli EU-csúcsot sem összehívni

– mondta Tusk

Beszélt emellett a találkozó másik fő napirendi pontjáról, a bevándorlásról is, és kiemelte, hogy a szerdai vita azt mutatja, hogy

nincsen egyetértés mindenben, de a fő célt illetően igen, ami az Európába irányuló illegális migráció megállítása.

A tanács elnöke azt is mondta, hogy arra kell fókuszálni, ami bizonyítottan működik, a külső határellenőrzés erősítésére és a harmadik országokkal való együttműködésre. Utóbbit azonban nem csak a migráció és az embercsempészet elleni küzdelem területén kell érteni, hanem gazdaságilag is. Ennek részeként folytatni kell az Egyiptommal való párbeszédet, és hasonlót kezdeni más afrikai államokkal is – mondta. Hozzáfűzte, megállapodtak, hogy februárban EU-Arab Liga csúcstalálkozót rendeznek.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arról számolt be, hogy alapvetően egyetértés van a tagországok között az uniós határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) megerősítéséről, noha az erre vonatkozó javaslat egyes elemeit illetően vannak még nézetkülönbségek.

Elmondta, hogy a korábbiaknál jóval derűlátóbb most a Frontexről szóló bizottsági javaslat ügyében, úgy véli, hogy idén, a soros osztrák EU-elnökség alatt tető alá lehet hozni a megállapodást.

Érintette a Brexit témáját is, azt mondta, egyezségre tudnak jutni az Egyesült Királyság kilépésének feltételeiről, de arra az eshetőségre is fel vannak készülve Brüsszelben, hogy ez nem sikerül.

Sebastian Kurz osztrák kancellár úgy vélekedett, hogy mélyíteni kell az együttműködést az észak-afrikai országokkal, valamint továbbra is a határvédelemre kell koncentrálni. Ennek kapcsán jelezte:

ő maga teljes mértékben támogatja a Frontex megerősítését célzó javaslatot, néhány tagország azonban még tárgyalni akar bizonyos szuverenitási kérdésekről.

„Évek óta mondom, hogy a menekültek szétosztása nem az egyetlen módja a migrációs helyzet megoldásának” – fogalmazott, hozzátéve, hogy véleménye szerint a vita ezen a téren nem fog megszűnni a közeljövőben.

Londoni pénzügyi elemzők szerint súlyos növekedési áldozattal járna a brit gazdaságban, ha Nagy-Britannia a jövőbeni kapcsolatrendszerről szóló megállapodás nélkül lépne ki az Európai Unióból, és ezt az EU-ban maradó országok, köztük Magyarország gazdasága is megérezné. Az Oxford Economics tanulmányában közölte, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén a brit hazai össztermék (GDP) értéke 2020 végére 2,1 százalékkal, 2023-ra 2,7 százalékkal maradna el attól a szinttől, amelyet a cég alapeseti előrejelzése szerint e két év végéig el lehetne érni.