Új politikus ülne Európa bársonyszékébe

Európa fordulóponthoz érkezett, a 2019-es választások meghatározzák az Európai Unió (EU) jövőjét. Jelenünk Európa magabiztosságáról, értékeink védelméről szól, mivel külső és belső kihívásokkal nézünk szembe. A tét az európai életmódunk túlélése

– írta Weber a Twitteren. Emellett közölte, „nem folytathatunk mindent így tovább az EU-ban. Segíteni fogok ismét közelebb vinni Európát az emberekhez, s újra létrehozni a köteléket az állampolgárok és az EU között”. Hozzátette, új fejezetet akar nyitni az EU-ban. Európának új kezdetre, nagyobb egységre, több demokráciára van szüksége – zárta üzenetét a néppárt jelenlegi európai parlamenti frakcióvezetője.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) 46 éves elnökhelyettese szállt elsőként ringbe a jelöltségért a jobbközép pártokat összefogó EPP-ben. Jelentkezni október közepéig lehet, és végül a pártcsalád november eleji helsinki kongresszusán döntenek majd arról, hogy ki lesz a csúcsjelölt a jövő májusi választáson.

Sajtóhírek szerint Webert a CSU vezetősége és a testvérpárt német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Angela Merkel kancellár is támogatja.

Nemrégiben még Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyalót és Alexander Stubb volt finn kormányfőt tartották a néppárti csúcsjelöltség legfőbb esélyeseinek, de szakértők szerint mára inkább Manfred Weber számít befutónak.

Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző néppárt listavezetője. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az EP pedig megválasztotta a tisztségre.

Walter Hallstein személyében eddig először és utoljára 1958 és 1967 között volt német elnöke a brüsszeli bizottságnak. Többeket ugyanakkor aggodalommal tölt el, hogy a németek felülreprezentáltak az uniós intézmények vezetői posztjain. Weber ellen szól emellett a kormányzati tapasztalat hiánya is.

Bár várhatóan jövőre is az EPP-frakció lesz a legnagyobb az uniós parlamentben, a listavezetői hely még nem garantálná, hogy Weber lesz a bizottság elnöke.

A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit.

Elemzők szerint ráadásul a parlamenti többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat.