Az EU nemrég elhatározta, hogy Fenntartható városok és közösségek (Sustainable Development Goal – SDG) elnevezésű programjával eléri a tagországok körében, hogy azok javítsák polgáraik életminőségét, fenntartható közlekedést hozzanak létre és a káros környezeti hatásokat is enyhítsék. Az Eurostat legfrissebb statisztikája most azt szedte össze, hogy az SDG legfontosabb területein hogyan álltak a tagországok 2016-ban. A hivatal ennek kapcsán alapvetően három fontos területet vizsgált:
Ahogyan az az adatokból kiderült, a „hagyományos hulladék” újrahasznosításában Magyarországnak erősen van hova fejlődnie, miután az összes keletkező hulladéknak csupán a 34,7 százalékát hasznosítják újra valamilyen formában. (Az eredmény nem meglepő, hiszen hazánkban a szelektív hulladékgyűjtés sem megy zökkenőmentesen. Erről itt írtunk bővebben.)
Ezzel a vizsgált 27 tagország középmezőnyében kaptunk helyet, annak is inkább az alsó harmadában.
(Írország nem közölt vonatkozó adatokat.)
Ebben a szegmensben egyébként Németország teljesít a legjobban, ahol az összes megtermelt szemét 66,1 százaléka végzi az újrahasznosító üzemekben. A második legjobban teljesítő ország Szlovénia lett (57,7 százalék), míg a harmadik helyen Ausztria végzett 57,6 százalékos újrahasznosítási aránnyal. Az uniós átlag 45,3 százalék volt.
A statisztika az újrahasznosítással mit sem törődő nemzeteket is górcső alá vette. E tekintetben a legrosszabbul Málta teljesített két évvel ezelőtt,
ahol csupán 7,1 százalékot ért el az újrahasznosítási arány.
Málta előtt Románia végzett, ahol ugyanez az arány ugyan 13,3 százalékra kúszott, míg a harmadik legrosszabbul teljesítő görögök 17,2 százalékos eredményt értek el.
Fontos lehet egy városi ember számára, hogy annak ellenére, hogy metropoliszban él, a lehetőségekhez képest minél csendesebb legyen a lakóhelye. A statisztikai hivatal így arra is kíváncsi volt, hogy az egyes országok polgárai mennyire vélik zajosnak a várost, ahol élnek.
Ebből a szempontból a magyarok viszonylag jól teljesítettek, miután a teljes népesség csupán 12,2 százaléka gondolja azt, hogy fülsiketítő zajban él.
Nem úgy a máltaiak, akik csakúgy, mint a hulladék újrahasznosításában, ebben a tekintetben is a legutolsó helyen végeztek. Itt az egész népesség 26,2 százaléka vallotta azt, hogy a város, amelyben lakik, meglehetősen zajos. A második leghangosabb ország a németeké lett (25,1 százalék), míg ezután Hollandia következett (24,9 százalék). Az EU-s átlag 17,9 százalék volt.
A hangszennyezést leginkább elkerülő nemzetté az írek váltak, ahol a teljes lakosság csupán 7,9 százaléka venné lejjebb lakhelye hangerejét.
Kissé zajosabbnak vélték az ott lakók Horvátországot (8,5 százalék), míg a harmadik legcsöndesebb nemzetnek a bolgárok bizonyultak (10 százalék).
Sokan hisznek benne, hogy a legbiztonságosabb közlekedési forma a repülés, azaz a közutakon több ember hal meg, mint ahány repülőjárat balesetet szenved. Ezt némileg, igaz, nem annyira szorosan igazolja az Eurostat:
100 ezer emberre vetítve megvizsgálták ugyanis, hogy összesen hányan halnak meg a közutakon.
Ebben az abszolút listavezetőnek Bulgária bizonyult, ahol 100 ezer esetet vizsgálva 9,9 százalékos arányt értek el a közutakon elhunytak. A második legtöbb tragikus kimenetelű baleset Romániában fordult elő (9,7 százalék), míg a harmadik helyre Litvánia került (8,1 százalék).
Nem büszkélkedhet eredményével Magyarország sem, jóllehet, a listavezetőt szerencsére nem közelítjük meg. Mindazonáltal a hazai halálos közúti balesetek aránya elérte a 6,2 százalékos szintet, ami az EU-átlagtól jelentősen, 1,2 százalékponttal elmarad.
A legjobb arányt egyébként a svédeknél figyelték meg (2,7 százalék), utánuk az Egyesült Királyság következett 2,8 százalékkal, míg az EU harmadik legbiztonságosabb úthálózatával Hollandia rendelkezik, ahol a halállal végződő balesetek csupán 3,1 százalékot tettek ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.