Míg korábban a karácsonyfatüzek és a szilveszteri tűzijátékok miatt a decembert tartotta kiemelten kockázatosnak a biztosítási szakma, addig ma már köztudott, hogy novemberben is kiemelten sok tűzkár keletkezik.
Erre egyértelműen a halloween ünnepek elterjedése a magyarázat. Németh Péter, a CLB biztosítási alkuszcég értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint
ez első hallásra furcsának és hihetetlennek tűnik, de a magyarázat igen egyszerű: a kifaragott tökök megvilágítására szolgáló mécsesek okozzák a bajt.
A CLB közleményében a szakértő kiemeli, hogy vigyázni kell a halloween-partikon viselt jelmezekkel is, hiszen ezek többsége gyúlékony műanyag, amely pillanatok alatt lángra lobbanhat a hangulatos mécsesek közelében. Ez súlyos személyi sérülést is okozhat, de lángra boríthatja az egész bulit.
Németh fontosnak tartja arra is felhívni a figyelmet, hogy a lakásbiztosítás az ilyen esetekben keletkezett tűzkárokra teljes körű fedezetet nyújt. Még ha egy rosszul elhelyezett gyertya is okozta a bajt, a biztosító nem minősíti az ilyen eseteket súlyos gondatlanságnak és a biztosítás a tűzoltással járó esetleges egyéb károkra is kiterjed.
Ezt azért fontos tudni, mert a kisebb tüzek oltásakor is összeadódhat, s végül tetemesre rúghat az oltóanyag, a vízsugár okozta kár, vagy a hatékony és alapos tűzoltással járó ablak- vagy ajtóbetörés, s egyéb értékek megrongálódása. A kárbejelentéskor ezeket is fel kell venni a listára – figyelmeztet Németh.
A sütőtököt különösen kedvelik ősszel, legyen szó akár ízletes ételekről, vagy halloweeni töklámpásról. Az ünnep alkalmából az Eurostat megvizsgálta, hogy mely nemzetek a legnagyobb sütőtök termesztők az Európai Unióban (EU). Az adatokból kiderült, hogy az élen abszolút a spanyolok állnak, tavaly 115 ezer tonna tököt termesztettek. Második helyen franciák álltak évi 96 ezer tonna sütőtökkel, míg harmadiknak a németek futottak be 92 ezer tonna tökkel.
A felmérés rávilágított, hogy hazánk nem igazán tökös ország, a magyarok csak 12,16 ezer tonna megtermesztett sütőtökkel büszkélkedhetnek.
A halloween eredete egészen a római időkre nyúlik vissza. Amikor a rómaiak elfoglalták a mai Nagy-Britannia és Franciaország északi területeit, a kelták ősi hagyományai keveredtek a rómaiak szokásaival. A kelták egyik legszentebb ünnepe a Samhain volt, amit napisten tiszteletére rendeztek és amelyik egyben az újév, valamit a sötét és hideg évszak kezdetét is jelentette. A kelta hit szerint az újév előestéjén, vagyis október 31-án a napisten a halál és sötétség fogságába került, a halottak lelkei pedig ezen az éjjel vándoroltak a holtak birodalmába.
A druidák szent helyeiken gyülekezve áldozatokat mutattak be az isteneknek, és különféle szertartásokkal próbálták távol tartani a szellemeket, megkönnyítve vándorlásukat.
Az ünnep főként a skót, ír, valamint walesi közösségekben maradt fent, a kivándorlók azonban magukkal vitték ezt a hagyományt Észak-Amerikába is, ahol az egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Később – az amerikai kultúra részeként – a világ számos részén elterjedt, és az utóbbi pár évben meglepően híressé vált Nyugat-Európában is. Maga a halloween szó mindenszentek előestéjét jelenti, amely az angol „All Hallows Eve” kifejezés rövidített alakjából alakult ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.