Ebbe az irányba sodródhat Németország

Komolyan foglalkoztatta a világ közvéleményt az elmúlt hetekben, hogy mi fog történni Németországgal azután, hogy Angela Merkel mind párvezetői, mind pedig kormányfői ambícióit maga mögött hagyva visszavonul 2021-ben. Ez leginkább a németeket foglalkoztatja, akik – egy a Bild am Sonntag című német lap megbízásából készített felmérés szerint – már meg is találták a regnáló kancellár utódját. Nem mindegy ugyanakkor, hogy ki örökli majd december 7-én a bársonyszéket, s milyen irányba tereli az országot.

Merkel konzervatív ellenlábasa lehet a befutó

A németek legnagyobb része Friedrich Merzet választaná meg a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének. A CDU konzervatív irányzatához sorolt politikusra a német választók 38 százaléka szavazna a közvélemény-kutatás szerint. A CDU-szavazók táborán belül ráadásul 44 százalékos a volt frakcióvezető támogatottsága.

Friedrich Merz 2000-től 2002-ig volt az akkor ellenzékben lévő CDU és a testvérpárt CSU közös Bundestag-frakciójának vezetője, vagyis a parlamenti ellenzék első számú politikusa. A pozíciót Angela Merkel vette át tőle.

Merz ezután frakcióvezető-helyettesként folytatta pályafutását, és egyre inkább alulmaradt a pártot a politikai közép felé terelő elnökkel, Angela Merkellel folytatott küzdelemben.

A „kudarcsorozat” egészen odáig vezetett, hogy Merz 2004-ben lemondott tisztségéről, és visszavonult a politika élvonalából.

A volt frakcióvezető-helyettes most viszont újra harcvonalba állna, és saját bevallása szerint a CDU elnökeként mindent megtenne a párt „belső összetartásáért” és azért, hogy meg tudjon felelni a jövő kihívásainak. Elemzők ugyanakkor óvatosak az elnökaspiráns személyével kapcsolatban, mert

úgy vélik, hogy megpróbálná eltávolítani Merkelt kancellári tisztségéből.

Merkel szövetségese középen tarthatja a pártot

Friedrich Merz elnöki ambícióit könnyedén keresztbe húzhatja Annegret Kramp-Karrenbauer jelenlegi pártfőtitkár, akit sokan a távozó pártelnök szövetségeseként tartanak számon. Az elnöki posztra ráadásul a politikusnőnek meg is van minden esélye, miután a német szavazók 27 százalék szavazna rá, míg a CDU bázisában 39 százalékos a támogatottsága.

Annegret Kramp-Karrenbauer politikai pályafutását 1990-ben kezdte, karrierje alatt végig a CDU színeiben tevékenykedett. A politikus 1991-től hét éven át volt a párt Saar-vidéki politikai szakértője, majd Peter Müller, a Saar-vidéki CDU frakcióvezetőjének és a tartomány kormányfőjének tanácsadója lett.

Ezután a német politikatörténet első nőjeként 2000 és 2004 között belügyminiszteri tisztséget kapott.

A 2009-es szövetségi választások után, a koalíciós kormány létrehozásáról szóló tárgyalások során a CDU/CSU küldöttségben az oktatási és kutatási munkacsoport tagja volt, amelyet Annette Schavan és Andreas Pinkwart vezetett. A CDU 2018. februári rendkívüli kongresszusán a párt főtitkárává választották.

A harmadik jelölt nem csupán az elnöki posztra pályázna

Ugyan a CDU elnökségéért folyó küzdelembe nem sok eséllyel szól majd bele, mégis elindul az elnökségért Jens Spahn. A legfiatalabb elnökjelöltre a németek 13 százaléka, míg a CDU-szavazóknak a 9 százaléka voksolna. Spahn még nem rendelkezik hosszú komoly politikai múlttal: 2015 és 2018 között államtitkár volt a szövetségi Pénzügyminisztériumban, majd a legutóbbi választások után tették meg egészségügyi miniszternek.

Spahn is rekordernek számít a német politikában:

mindössze 22 évesen került be a Bundestagba, ezzel ő lett a legfiatalabb tagja a német parlamentnek, míg pártelnökké választása esetén ő lehetne a valaha volt legfiatalabb CDU-elnök a maga 38 évével.

A miniszterről érdemes tudni azt is, hogy a CDU konzervatív szárnyának a tagja,

és Angela Merkel egyik legnagyobb kritikusa.

Elemzők ennek tulajdonították korábban azt, hogy Merkel őt jelölte egészségügyi miniszternek, véleményük szerint ugyanis a kancellár ezzel csöndesítette el őt. Spahn gyerekkori vágya az, hogy egyszer Németország kancellárja legyen.

Nem lesz könnyű fenntartani Merkel örökségét

Angela Merkel politikáját kezdetben a higgadt és megfontolt lépések jellemezték: első ciklusa alatt igyekezett mérsékelni az országban tomboló munkanélküliséget, valamint felpörgetni a gazdaságot. Németország vezető szerepét is a kancellár határozta meg az Európai Unióban, amikor 2007-ben a soros elnöki tisztséget kellett ellátnia. Emellett ugyanebben az évben Heiligendammban a G8-csoport csúcstalálkozójának is ő volt a házigazdája.

Az első Merkel-kabinetnek a gazdasági válságot is kezelnie kellett, míg a második ciklusban annak következményeivel kellett megbirkóznia, ráadásul ettől kezdve megnövekedett az ország európai szerepvállalása is.

Ekkortól vonult be a köztudatba Angela Merkel, mint „Európa kancellárja”, és Németország, mint „Európa motorja”.

Napjainkban elmondható, hogy Angela Merkel a kontinens egyik legbefolyásosabb politikusa.