Egyre nagyobb a mozgolódás a Hős utcai lakások kapcsán

A lap cikkéből kiderül, hogy folyamatosan nő az önkormányzat tulajdonában álló lakások, helyiségek száma a Hős utcai tömbben, a szanálás során megvásároljuk, elcseréljük a magántulajdonban lévő ingatlanokat, az önkormányzati bérlőknek más helyen ajánlunk fel lakhatást.

A korábbi 50-50 százalékos tulajdoni arányt szeretnénk az önkormányzat javára száz százalékra növelni, hogy megkezdődhessen az épületek bontása

–mondta el a Magyar Időknek D. Kovács Róbert Antal. Kőbánya polgármestere arról tájékoztatott: az összesen 317 albetétből álló társasházban közel 190 lakás már az önkormányzat birtokában van, mintegy 120 magántulajdonú ingatlan esetében még folynak a tárgyalások.

A magántulajdonosok harmadával közel vagyunk a megállapodáshoz, a többi, mintegy nyolcvan tulajdonos esetében azonban valószínűleg kisajátítási eljárás kezdődik; erről harmincan már megkapták a megelőző felhívást – tette hozzá D. Kovács Róbert Antal.

A kőbányai önkormányzatnak arról is tudomása van, hogy egyesek a szanálásra spekulálva több lakást is felvásároltak, van olyan személy, aki nyolc ingatlant birtokol. Ők nem reménykedhetnek abban, hogy a Hős utcai árak felett veszi meg tőlük a kerület a tulajdonukat, már csak azért sem, mert a szanálásra rendelkezésre álló közpénzkeret ezt nem teszi lehetővé –fogalmazott a polgármester.

A kerület vezetője arról is beszámolt, hogy

a megszerzett lakásokat folyamatosan, naponta akár háromszor-négyszer is ellenőrizni kell az önkényes lakásfoglalók jelentette veszély miatt.

Ez költséget okoz, ahogy a tervezett kerítés és a portaszolgálat is, amely szintén a vagyon- és a közbiztonság védelmét szolgálja majd.

A polgármester szerint a kerítés és az ellenőrzött beléptetés ellen felszólaló Kontúr Egyesület által bevont ügyvéd álláspontjával szemben a társasházi közgyűlés jogszerűen hozta meg a döntését. Amennyiben a lakók egy része a jogvédők hatására keresetet nyújtana be ez ellen, akkor a bíróság dönt arról, hogy a tízmillió forintba kerülő kerítés költséget jelent-e, ami egyhangú határozatot igényelt volna.

Sem a kerítés, sem a biztonsági őrség költsége nem terheli a még itt élőket

–jelentette ki D. Kovács, aki szerint a kerítésnek a portaszolgálat nélkül nincs értelme.

Urbanovszky Zsuzsanna, a Kontúr Egyesület elnöke szerint viszont nem feltétlenül az önkormányzat által megépíteni kívánt kerítéssel van gond, hanem az időzítésével és a mikéntjével. A biztonsági őrzéssel együtt százmilliós beruházás túl költséges egy lebontásra ítélt tömb esetében, főleg akkor, amikor még nagyon sok itt élő család későbbi lakhatása nem biztosított.

A jogvédő szerint a jogszerű ingatlanhasználók előbbre valónak tartják a szemétszállítás/takarítás visszaállítását, illetve a függőfolyosók világításának megoldását. Az egyesület elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy

a tulajdonosoknak felajánlott összegből nem lehet lakást vásárolni Budapesten és az agglomerációban sem.

Úgy látja, hogy a valószínűleg a kormányhivatal elé kerülő kisajátítási eljárástól várhatnak csak magasabb vételárat a tulajdonosok, ez viszont lassítani fogja a telepfelszámolást, ami senkinek sem szolgálja az érdekét – olvasható a Magyar Időkben.