Nemrég grandiózus tervvel állt elő Emmanuel Macron francia elnök: közös európai hadsereg létrehozását javasolta egy rádióinterjúban. Szerinte enélkül ugyanis nem lehet megvédeni az európaiakat, akik viszont nem hagyatkozhatnak kizárólag az Egyesült Államok haderejére. A politikus közölte azt is, hogy a közös haderőre azért van szükség, mert Európa határán tekintélyelvű hatalmak emelkednek és fegyverkeznek. Kijelentette,
Európának képesnek kell lennie megvédenie magát, „legyen szó Kínáról, Oroszországról vagy akár az Egyesült Államokról”.
Az Európai Unió (EU) harmadik legerősebb gazdaságát vezető politikus gondolata hamar értő fülekre talált. Angela Merkel német kancellár, ugyanis szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének Európa jövőjéről folyatott vitájában nyíltan kiállt a kezdeményezés mellett. Kifejtette, hogy az uniónak a saját kezébe kell vennie sorsát,
ha egységes közösségként akar fennmaradni.
Az új haderővel kapcsolatban még rengeteg a nyitott kérdés, mindenesetre azt már sejteni lehet, hogy ha meg is valósul, úgy az EU tagállamainak le kell majd küzdeniük pár problémát. Ezek közül a legnagyobbnak jelenleg maga az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, azaz a NATO tűnik.
A nemzetközi szervezetet ugyanis egyfelől egy 29 észak-amerikai és európai ország által életben tartott együttműködés, amelynek nagyjából ugyanaz a célja, mint a közös európai hadseregnek. Vagyis az Észak-atlanti Szerződésre hivatkozva – amely a szervezet alapvető célkitűzéseit foglalja magában – a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vehetnek szabadságuk és biztonságuk megőrzése érdekében. A kérdés csak az, hogy a tagállamok – köztük Magyarország is – tagjai lehetnek-e majd mindkét szervezetnek.
Másfelől érdemes lehet figyelni Amerikára is, ahol nem nagyon szívlelik a nagy európai összefogást. Donald Trump elnök ugyanis már reagált Macron és Merkel terveire, a Twitterjén megjelent poszt pedig korántsem üdvözölte az ötletet. Az amerikai elnök azt írta:
Macron francia elnök azt javasolja, hogy Európa állítson fel saját haderőt, hogy megvédje magát Amerikától, Kínától és Oroszországtól. Ez nagyon sértő, de talán Európa jobban tenné, ha kivenné méltó részét a NATO finanszírozásából, amelyet jelenleg jórészt Amerika áll!
Emmanuel Macron ugyan váratlanul vetette fel a közös hadseregről szóló tervét, az mégsem tekinthető alaptalannak. Tavaly decemberben ugyanis az EU számos tagállama a Lisszaboni Szerződésben állapodott meg az állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozásáról, amelyet az Európai Bizottság és az Európai Parlament is mindvégig támogatott. A hivatalos bejelentést 23 ország írta alá.
A PESCO-ra azért volt szükség, mert évi több milliárd euró megy kárba a védelmi beszerzésekre fordított összegből a beszerzési folyamatok korlátai és a felesleges többletkapacitások miatt. Az állandó strukturált együttműködés egyik fő célja, hogy összehangolja a tagországok katonai kapacitását és erőforrásait, vagyis a PESCO-t gyakorlatilag a közös hadsereg alapjának is lehet tekinteni.
A tagállamok egyébként önkéntes alapon vesznek részt az együttműködésben, de ha úgy döntenek, hogy bekapcsolódnak, akkor vállalásokat kell tenniük az együttműködés előmozdítására.
Ha ezeket nem tartják be, akkor felfüggeszthetik a tagságukat. A PESCO keretében a tagországok közös célokat, projekteket határoznak meg – mint például új katonai eszközök fejlesztése, vagy a logisztika összehangolása -, majd ezek megvalósítására nemzeti terveket dolgoznak ki.
Emmanuel Macron az interjú óta nem beszélt tervéről. Úgy tűnik viszont, hogy Angela Merkel komolyan gondolkodott rajta, így tisztában van a NATO okozta konfliktussal is. Ez szerdai beszédéből is kiderült, hangsúlyozta ugyanis, hogy az európai hadsereg nem a NATO ellenében jönne létre, hanem azzal együttműködve tevékenykedhetne.
Létrehozása azt biztosítaná, hogy soha többet ne lehessen háború.
A kancellár ezt bárhogyan is értette, e mondata utópiát, de minimum ellentmondást szült. Az év elején ugyanis egy kimutatásból kiderült: a német hadiipari cégek a 2014-2017-es időszakban összesen 24,9 milliárd euró értékben exportáltak fegyvereket a világ különböző országaiba, amely 21 százalékos emelkedést jelentett a 2010-2013-as időszakhoz képest. A növekedés ráadásul abból a szempontból is érdekes, hogy az előző – szintén Angela Merkel által vezetett – kormány korlátozni szerette volna a hadiipari exportot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.