Megszólalt a főtanácsnok devizahitel-ügyben

A csütörtökön megtett indítványában Nils Wahl főtanácsnok emlékeztet arra, hogy a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének előírásával az uniós irányelv célja a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses egyensúly helyreállítása. A főtanácsnok ugyanakkor rámutat arra, hogy

a szerződéses egyensúly a tisztességtelen szerződési feltételek eltávolításával történő helyreállításának főszabály szerint nincs kihatása a szerződés a tisztességtelen feltételek által nem érintett részeinek az érvényességére.

Mindezzel összefüggésben a kölcsönszerződések vonatkozásában a főtanácsnok hangsúlyozza, hogy a szerződés egésze megsemmisítésének főszabály szerint az a következménye, hogy a részletekben megfizetendő fennmaradó kölcsönösszeg azonnal esedékessé válik, ami azzal a kockázattal jár, hogy meghaladja a fogyasztó pénzügyi képességeit, és ezért jobban bünteti őt, mint a hitelezőt.

Azzal a körülménnyel kapcsolatban, hogy a magyar jogalkotó által a devizahitel- szerződésekbe foglalt egyes tisztességtelen szerződési feltételek eltávolítása céljából elfogadott jogszabályi módosítások ellenére

az e feltételek nélkül fennmaradó szerződésekből eredő árfolyamkockázat továbbra is a fogyasztót terheli, állítólagosan sértve annak gazdasági érdekét, a főtanácsnok megállapítja, hogy a fogyasztó gazdasági érdeke nem értékelhető kizárólag az árfolyamkockázat szempontjából.

A szerződés egészéből következő valamennyi gazdasági előny és hátrány ugyanis csupán együttesen, a szerződéskötés összes körülményére figyelemmel vizsgálható.

Minderre tekintettel a főtanácsnok szerint az irányelv nem értelmezhető úgy, miszerint annak értékelése során, hogy az egy vagy több tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződés az említett feltételek kihagyásával is teljesíthető-e, az adott ügyben eljáró bíróság kizárólag arra támaszkodhat, hogy az említett szerződés egészének semmissé nyilvánítása a fogyasztó számára esetleg kedvező.

A főtanácsnok ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozza, hogy a nemzeti bíróság szerepe a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének megállapítására korlátozódik, e feltételek vagy e feltételekre tekintettel a szerződés más kikötéseinek módosítására azonban a nemzeti bírónak nincs lehetősége.

Következésképpen a főtanácsnok álláspontja szerint az irányelvvel nem ellentétes a jelen ügy tárgyát képező, azon magyar jogszabályi rendelkezés, amely a fogyasztói szerződés tisztességtelen szerződési kikötésből eredő részleges érvénytelensége esetén főszabály szerint a szerződésnek a tisztességtelen feltétel nélküli hatályban tartását célozza.

A főtanácsnok továbbá megállapította, hogy

az irányelv nem képezi akadályát annak, hogy a jogalkotó bizonyos tisztességtelen kikötéseket törvények útján érvénytelenítsen az igen elterjedt, tisztességtelen banki gyakorlatok megszüntetése érdekében, anélkül azonban, hogy megsemmisítené az érintett szerződéseket.

A főtanácsnok rámutatott arra, hogy a Kúria által elfogadott jogegységi határozatok ugyan kötelezőek a magyar bíróságokra nézve, de egyáltalán nem akadályozzák azokat abban, hogy megvizsgálják az eléjük tárt szerződések uniós joggal való összhangját, sem azt, hogy adott esetben e jognak megfelelő döntést hozzanak, eltérve a jogegységi határozattól az uniós jog elsőbbségének elve alapján. Hasonlóképpen, a főtanácsnok szerint

semmi sem áll az útjában annak, hogy a magyar bíróságok előzetes döntéshozatali eljárás keretében a Bíróságtól kérjék a Kúria jogegységi határozatai az uniós joggal való összhangjának megvizsgálását olyan esetekben, ha ezen összhang meglétével kapcsolatban kételyeik merülnek fel.

A főtanácsnok ezért annak kimondását javasolja a Bíróságnak, hogy a szóban forgó, a bírósági jogalkalmazás egységét szolgáló jogegységi határozatok nem ellentétesek sem az irányelvvel, sem pedig az uniós jog egyéb rendelkezéseivel.

A főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a Bíróság elé. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.