Brexit: még meggondolhatják magukat a britek

Az ügy előzménye, hogy számos brit politikus, jogi szerv és a skót bíróság annak megválaszolására kérte az uniós bíróságot, vajon egy tagállam, amely az uniós szerződéssel összhangban értesítette az Európai Tanácsot kilépési szándékáról, egyoldalúan visszavonhatja-e ezt a bejelentést, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett.

Mivel a brit parlamentnek még jóvá kell hagynia a kilépési dokumentumot,

számos képviselő úgy véli, amennyiben a kilépési szándékról szóló bejelentés visszavonható, az lehetőséget teremtene arra, hogy az Egyesült Királyság az unió tagja maradjon egy előnytelen Brexittel szemben.

A kérelem benyújtói készek elfogadni ezt az álláspontot, és úgy vélik, hogy az uniós bíróság válasza hatással lesz a parlamenti képviselők szavazataira. Az brit kormány szerint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérés elfogadhatatlan, pusztán elméleti jellegű, mivel nincs arra utaló jel, hogy az Egyesült Királyság kormánya vagy a brit parlament visszavonja a kilépési szándékát.

Campos Sánchez-Bordona spanyol főtanácsnok álláspontja szerint a kérelem elfogadható a bíróság részéről, a vita valódi, a kérdés nem elméleti, ugyanakkor gyakorlati jelentőséggel bír, és elengedhetetlen a vita megoldásához.

A főtanácsnok annak kimondását javasolta az uniós bíróságnak, hogy az uniós szerződés 50. cikke lehetővé teszi az EU-ból való kilépés szándékáról szóló bejelentés egyoldalú visszavonását mindaddig, amíg a kilépési megállapodást hivatalosan meg nem kötötték, feltéve, hogy az EU-tagság visszavonásról az érintett tagállam alkotmányos követelményeinek megfelelően dönt, és arról hivatalos értesítést küld az Európai Tanácsnak.

A szerződés 68. cikke értelmében a nemzetközi szerződésből való kilépés szándékáról szóló bejelentés bármikor visszavonható az arról szóló végleges megállapodás hatálybalépése előtt – tette hozzá.

Arra emlékeztetett, hogy az uniós tagság egyoldalú visszavonása minden tagállam önállóságának kifejezése, amely magában foglalja a döntés visszavonásának lehetőségét is.

A kilépés szándékának bejelentése nem azonos a kilépési megállapodás érvénybelépésével, ami azt jelenti, hogy időközben ez a szándék megváltozhat.

Nem lenne logikus arra kényszeríteni egy tagállamot, hogy előzetes szándéka szerint lépjen ki az EU-ból, majd arra, hogy kezdjen új tárgyalásokat a csatlakozásról – tette hozzá a főtanácsnok.

Az uniós főtanácsnok feladata, hogy – pártatlanul és függetlenül eljárva – a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek jelentős részében egybeesik azzal.