Bagdy Gábor elmondta, hogy a projekt során két szerződést kötöttek: a főváros az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) szerződött a finanszírozásról, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pedig szállítói szerződést kötött a Scheidt&Bachmann német céggel. A főváros azokkal a kérdéskörökkel foglalkozott, amelyek előbbihez kötődtek – hangsúlyozta.
Mint elmondta, a BKK 2017 nyarán arról tájékoztatta a Fővárosi Közgyűlést, hogy a projektben késedelem van, amelynek oka, hogy objektív műszaki körülmények és a jogszabályi keretek megváltoztak, a lehívási határidőt pedig 2018 végéig hosszabbították meg. Ezután úgy tűnt, a projekt előrehaladásának fontos eleme, hogy a BKK és a szállító megállapodjon a szerződés újrastrukturálásában, az EBRD is ezt kívánta meg. 2018 februárban a Fővárosi Közgyűlés éven belüli kölcsönt adott a BKK-nak, amíg a szerződésmódosítás nem jön létre, és azt az EBRD jóvá nem hagyja.
Ilyen értelemben tudtuk, hogy csúszik a projekt, de úgy tűnt, hogy minden rendben lesz
– jegyezte meg. Mint kifejtette, a szerződésmódosítás azonban nem tudott létrejönni, ősszel már az EBDR is jelezte, hogy közeledik a határidő. Október 12-én megbeszélést folytattak a projekt minden érintett résztvevőjével, a főváros pedig világossá tette: vagy megállapodás lesz a szerződésmódosításról, vagy a projekt ilyen formában nem folytatható.
Szavai szerint történt még egy „malőr”, a szállító nem teljesítette egyik szerződéses kötelezettségét, időközben lejárt a bankgaranciája, amelyet meg kellett volna hosszabbítania, de nem tette meg. A BKK bizonyos értelemben ezért került kényszerhelyzetbe – mutatott rá Bagdy Gábor.
Kitért arra is, hogy egy szerződés felmondása mindig hátrányos és rossz, de egyben lehetőséget is teremt, hiszen így a fővárosi elektronikus jegyrendszer csatlakozhat az országos platformhoz. Hangsúlyozta: a BKK eddigi kifizetései mögött mind valós teljesítés van, azok jogszerűek és szakmailag indokoltak voltak. Az elektronikus jegyrendszer 2020 végére, 2021 elejére készülhet el.
Borbély Lénárd, Csepel polgármestere azt hangsúlyozta: az elektronikus jegyrendszer projektje kapcsán a főváros teljes egészében ura a helyzetnek, a projektet a főváros sikeresen be fogja fejezni, a szállítói szerződés felmondásával a fővárost nem érte kár.
Felidézte, a fővárosi önkormányzat évekkel ezelőtt döntött az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről, amelyhez hitelfelvételre volt szükség. A projektet a BKK bonyolította le, a törvények és a jogszabályok betartásával, a hitelfelvétel szempontjait is figyelembe véve kiírta a közbeszerzési eljárást, a nyertes feladata volt a rendszer bevezetése, a szükséges eszközök legyártása. Ez nagyrészt meg is történt, a projekt hét fázisából négy megvalósult. Azok a tárgyi eszközök és szoftverek, amelyeket kifizettek, a későbbiekben a projekt során felhasználhatók – hangsúlyozta Borbély Lénárd.
Semmiféle pénzügyi veszteség nem érte, nem érthette a fővárost,
„akik ezt harsogják, magukból indulnak ki, hiszen a 2010 előtti városvezetés kötött hátrányos és káros szerződéseket”, például az Alstommal – mondta.
Borbély Lénárd úgy fogalmazott: Tarlós István főpolgármester „a megoldások embere, amióta ő vezeti Budapestet, minden projekt sikeresen befejeződött, a főváros saját erejéből vagy az állammal összefogva”. Azt mondta,
a fővárosi elektronikus jegyrendszert is be fogják vezetni, a MÁV-ot és a Volánt is magába foglaló nemzeti platformhoz csatlakozva,
így az komplexebb, a budapestiek számára kényelmesebb rendszer lesz.
Wintermantel Zsolt, Újpest polgármestere visszautasította Horváth Csaba fővárosi képviselő állítását és tévedésnek nevezte, hogy veszteség érne az elektronikus jegyrendszer projekt kapcsán a fővárost.
Emlékeztetett rá, hogy a 2010 előtti városvezetés által az Elektra nevű elektronikus jegyrendszerre tíz éven át elköltött több százmilliós tanácsadási szerződések és tanulmányok miatt érte kár a fővárost, hiszen azokból egyetlen mondatot sem tudott felhasználni a 2010-ben megalakult BKK.
Megemlítette, hogy az előző városvezetés idejéből származó, a 4-es metróhoz kapcsolódó ügyek miatt is érheti kár a fővárost. Az alagutat fúró Bamco konzorciummal összesen 35 peres eljárása volt a fővárosnak és a BKK-nak, amelyekből hét még folyamatban van, ezek közül pedig a legnagyobb tétel 35 millió eurót jelent. Az Altsommal szemben pedig 29 millió eurós követelése van a BKV-nak, a céggel a 2010 előtt a metrókocsik beszerzésére kötött szerződést is fel kellett mondani és újrakötni – mondta.
A főváros az állammal közösen fejezi be a budapesti elektronikus jegyrendszer projektet – közölte Tarlós István kedden az ATV Egyenes beszéd című műsorában. A főpolgármester menesztette a BKK vezérigazgatóját, miután kiderült, hogy az elektronikus jegyrendszerrel kapcsolatos problémákról nem adtak tájékoztatást neki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.