A Manchester United kedden jelentette be, hogy azonnali hatállyal meneszti a gárda managerét, José Mourinhot. A portugál 2016-ban került a klubhoz, és bár sikerült behúznia egy Európa Ligát, regnálása alatt nemhogy fejlődött volna, de egyre lejjebb csúszott a csapat.
Alapvetően két probléma volt a trénerrel: az első a mutatott játék. A Manchester United szurkolói Sir Alex Ferguson „uralkodása” alatt egy rendkívül impulzív támadófocihoz szoktak hozzá. Mourinho elődje, Louis van Gaal biztonságos 0-0-ás eredményei után a portugál totálisan kivette a támadószellemet az alakulatból, és
Európa legunalmasabb, leggyávább futballját mutatva megszámlálhatatlan szurkoló szimpátiáját veszítették el.
Egybehangzó szakmai vélemények szerint Mourinho bunkerfocija már nem tudott alkalmazkodni a topcsapatok színvonalához, s míg a világ labdarúgása fejlődött, addig az edző semmiféle megújulást nem volt képes mutatni. Az idei bajnokságban már a kiesőjelöltek ellen is csak egy kínkeserves döntetlenre futotta, s kétségbeesésében
Mourinho már a Southampton elleni 2-2-es eredményt is megpróbálta sikernek eladni,
mondván a játékosok 2 gólos hátrányból harcolták ki az ikszet.
A másik – talán még nagyobb – probléma a portugál szakember stílusa volt. A közvélemény meglehetősen nehezen tolerálta, ahogyan a manager a külvilággal kommunikált. Mourinho gyakorlatilag mindenkivel összekülönbözött amíg Manchesterben volt: az újságírók, a szurkolók, a játékosok, a klubvezetés mind megtapasztalhatta, hogy mennyire nem lehet vele konstruktív vitát folytatni, s
a saját magának felállított pulpitusról végül óriásit zuhant.
Olyan játékosaival vesztette el a bizalmi kapcsolatot, mint az egy ideig totálisan tönkretett és megalázott Luke Shaw, az érkezésekor szárnyaló Anthony Martial, az akadémistaként csodagyereknek titulált Marcus Rashford, végül – és nem utolsó sorban a csilliárdokért igazolt Paul Pogba, akinek állandó majomparádéját Mourhino nem tudta következetesen kezelni. És a listát még folytathatnánk...
A portugálnak akadtak emlékezetes kirohanásai szép számmal. Ahogy haladtunk előre az időben, úgy vesztette el egyre inkább az önkontrollt, s már olyan dolgokat engedett meg magának, amelyeket hasonló kaliberű klub managerétől nem igazán láthattunk még.
A Tottenham elleni 3-0-s verség után például egy mondatban alázta meg a jelenlévő újságírókat és a másik 19 klub managerét. A 3 kapott és nulla rúgott gólból arra jutott, hogy elmagyarázza:
neki már három Premier League címe van, több mint az összes többi managernek együttvéve.
Ezután saját magának tiszteletet követelve, kisétált a sajtótájékoztatóról.
https://www.youtube.com/watch?v=yfdiFhhscdk
Még ennél is durvább volt a Sevilla utáni nyilatkozata, amikor a Bajnokok Ligája kiesést elbagatellizálta .
Kétszer ültem már ebben a székben ugyanilyen helyzetben, a Portóval és a Real Madriddal is kiejtettem már korábban a MU-t az otthonában, úgyhogy a klub számára ez nem újdonság
– mondta érzéketlen egykedvűséggel. A megszólalás után azonnal felrobbant az internet, a csapat szurkolói azonnali menesztését követelték. Joggal követelték szankcionálását azután, hogy elflegmáskodta a csapat kiesését egy olyan Sevilla ellen, amelyet azért nehezen tudunk nehézsúlyú együttesként aposztrofálni.
https://www.youtube.com/watch?v=79INS68TWCA
Egész elképesztő, de amikor győz, akkor sem tud viselkedni.
A Juventus elleni idegenbeli siker után a hazai szurkolókat hergelte.
A gúnyos mosoly után még egy kis lökdösődésbe is belekeveredett az ellenfél játékosaival. Bár állítólag a zebrák hívei egész meccsen az édesanyját emlegették, mégiscsak túlzás ennyire elegancia-mentesen viselkedni.
https://www.youtube.com/watch?v=r_HoBnoVZuQ
José Mourinho a végén már olyan lett, mint egy űzött vad, s ez nem csak költői túlzás, mert valóban az volt. A drukkerek annyira nem tudták elviselni a mutatott játékot és pökhendi stílusát, hogy állandó sortűz alatt állt a portugál a különböző social media platformokon. Ennek első hullámaként
megszüntette Instagramon a kommentelési lehetőséget, majd törölte fiókját.
Ahogy szorult nyaka körül a hurok, úgy kapálózott egyre jobban. Pontosan tudta, hogy ha nem kezd el szakmailag valami olyat mutatni a csapattal, amivel előrébb juthatnának, számára már minden nap csak ajándék. Belerúgott mindenbe és mindenkibe, aki körülötte volt. Szó szerint:
https://www.youtube.com/watch?v=rORDSWPyRf4
Ez a fajta pszichopata őrjöngés Angliában nem szokás. Igaz, Antonio Conte, a Chelsea korábbi managere óriási alakításokkal szórakoztatta a nagyérdeműt, de Conte olaszos érzelmi kitöréseihez képest Mourniho frusztrált dühvel átitatott ámokfutása mindent visz. A Manchester Unitednél meg pláne nem szokás.
Ahol Sir Alex az etalon, ott nem nagyon tűrik az effajta züllött – és konkrétan ciki – magatartást.
A vezetőség azonban elég sokáig tűrte. Bár nem látunk Ed Woodward, a klub ügyvezető igazgatójának zárt ajtaja mögé, nem tudjuk, hogy hányszor lett figyelmeztetve Mourinho. Vajon hányszor kapott ultimátumot szakmai és magatartásbeli problémák miatt? És ha kapott, miért gondolta, hogy az önmagának felállított szobor ledönthetetlen?
Miért gondolta, hogy ha a vezetőséget heti rendszerességgel szidja sajtónyilvánosság előtt, megússza? Miért gondolta, hogy végtelen ideig fog működni a másra mutogatás? Miért gondolta, hogy a közvéleménnyel minden alkalommal el tudja hitetni, hogy az eredménytelenség éppen Luke Shaw, Anthony Martial, az őt üldöző közönség, a sajtó vagy Ed Woodward igazgató hibája? Ugyanis ő soha, de soha nem volt hibás.
Más komoly problémák is vannak a klubnál, ugyanis a nemrégiben még rekordokat döntögető klub nem mutat túl jó formát a részvénypiacon.
A csapat eredményei továbbra sincsenek a Sir Alex Ferguson idején elért szinteken, s a mostani tendenciák alapján korántsem biztos, hogy ez idén változni fog. Emiatt a szponzori és meccsbevételek terén számottevő növekedést nem érdemes várni.
A csapat bevételei ugyanakkor nagyban függhetnek a BL- és PL-közvetítési díjak alakulásától is, és itt kedvező kimenetelre lehet készülni.
A menedzsment szerint az idei szezonban már 600 millió font fölé emelkedhet a bevétel, s az EBITDA-termelés a tavalyinál is erősebb lehet.
Így a végállomáshoz érve elmondhatjuk, hogy José Mourinho legnagyobb problémája saját maga volt. Talán egy új hátvéd helyett dühkontroll tanfolyam-utalványt kellett volna kérnie a nyári átigazolási időszakban a vezetőségtől. Vagy Paul Pogba helyett – akit 3 év alatt semmire sem tudott használni – egy önismereti kurzust.
Az kétségtelen, hogy José Mourinho felmérhetetlen károkat okozott a világ egyik legnagyobb klubjánál.
Az a morális zuhanás, amely a Manchester Unitedet jellemezte az elmúlt három évben elképzelhető, hogy visszafordíthatatlan. A méreg, amely ugyanúgy megmérgezte a klubot, mint előzőleg a Chelsea-t vagy a Real Madridot, talán már örökre a United vérkeringésében csordogál.
A világ futballért rajongó közössége azonban még nagyon bízik abban, hogy szebb napok várnak a jövőben megbízott vezetőedzővel funkcionáló klubnak, ugyanis nagyon nagy szüksége van a Premier League-nek és az európai labdarúgásnak is egy jó Manchester Unitedre.
A fogadóirodák szerint Mauricio Pochettino, a Tottenham Hotspur vezetőedzője a legesélyesebb José Mourinho kedden megürült helyére a Manchester United labdarúgócsapatánál. A 46 esztendős argentin tréner érkezése háromszoros pénzt érne. Pochettino hosszú ideje „célpont” a Vörös Ördögöknél, hiszen a támadófutballt részesíti előnyben, s bátran vet be fiatal játékosokat, márpedig a Manchesternek mindkét területen akadtak hiányosságai Sir Alex Ferguson 2013-as visszavonulása óta. Pochettino májusban 2023-ig hosszabbította meg a szerződését londoni állomáshelyén, így a manchesterieknek vélhetően mélyen a zsebükbe kellene nyúlniuk a megszerzéséhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.