Közelebb került egymáshoz London és Érd

A hogy a kétezres évek közepén a póker, úgy a közel-múltban a darts magyarországi népszerűségére is jelentős hatást gyakoroltak a jó hangulatú hazai televíziós közvetítések, így a sporteseményekben egyébként szűkölködő ünnepi időszakban egyre több háztartásban vált a mindennapok részévé a Londonból sugárzott PDC dartsvilágbajnokság.

A december 13-a és január 1-je között megrendezett vb már a 26. volt a sorban, a visszavonult, 16-szoros vb-győztes Phil Taylor távollétében pedig az első.

A helyszínen is sok ezer, a tévékészülékek előtt pedig több millió rajongó követte a sorozatot, amelynek előzménye, hogy a Nemzetközi Dartsszövetség (PDC) alapítói 1992-ben kiváltak a Brit Dartsszervezetből (BDO). A válásból egyértelműen a BDO jött ki rosszabbul, a sportág elitje ugyanis a PDC mellett kötelezte el magát.

Míg egy évvel ezelőtt még csak 1,8 millió font volt a torna összdíjazása, ebből a győztes 400 ezer fontot kapott, most már 2,5 millió fontot osztottak szét, a bajnok félmillióval gazdagodott. Ez utóbbi összeg Michael van Gerwen markát ütötte, miután a holland klasszis az angol Michael Smitht 7-3-ra verte a döntőben, s 2014 és 2017 után ismét világbajnok lett. Smith bankszámlájára egyébként 200 ezer font került, az elődöntősök 100, a negyeddöntősök 50, a negyedik fordulóig versenyben lévők pedig 35 ezer fontot vihettek haza. A címvédő Rob Cross már a negyedik körben búcsúzni kényszerült a nem kiemelt Luke Humphries-zal szemben (2-4). A PDC aktuális világranglistája is a legutóbbi két év pénzdíjai alapján áll össze, a rangsort – nem meglepő módon – Van Gerwen vezeti több mint 1,6 millió fonttal, megelőzve Crosst (785 ezer), Peter Wrightot (677), Gary Andersont (580) és Daryl Gurney-t (539).

Első hallásra nem nehéz szórakoztatóbb programot elképzelni annál, mint hogy két túlsúlyos férfi három-három nyíllal a kezében, a táblától négy sörösrekesznyi távolságra egymásnak feszül, a mérkőzések többsége azonban bővelkedik izgalmas fordulatokban, ami nem csak a közönség kevésbé szomjas részét tüzeli fel.

Így nem csoda, hogy a sportturisták jó részénél ma már bakancslistás helyen szerepel a darts templomának tartott Alexandra Palace felkeresése Londonban, akárcsak Wimbledoné vagy a Wembley-é. A vb-meccsek helyszíni megtekintése ráadásul egyáltalán nem megfizethetetlen, a torna korai szakaszára már 30-40 fontért is be lehet jutni, de a végelszámoláshoz közeledve is csak 50-60 fontig kúsznak fel az árak, igaz, aki korlátlan fogyasztással együtt szurkolna, annak 200-300 fontot is ki kell csengetnie a belépőért. Bár ezek az árak magyar pénztárcával is bevállalhatók, ám aki az idei év végén nem akar lemaradni a vb-ről, annak a júniusi jegyvásárlásnál gyorsan kell lépnie. A befogadóképesség ugyanis 8250 fő, ennyien férnek el a város északi részén, Muswell Hill és Wood Green között húzódó rendezvényközpontban. A

komplexumot 1875-ben nyitották meg, mai áron 36,6 millió fontból, azaz 13 milliárd forintból épült fel. Bár patinás, az állapota kifogástalan, hiszen előbb 1988-ban, majd 2016-ban is felújították.

A magyar szurkolók többsége nem akart hinni a fülének, amikor meghallotta, hogy március 8-án Érdre „költözik” az Alexandra Palace, ekkor ugyanis – paradox módon – a Budapest Darts Gálának az Érd Aréna ad otthont. A világranglista-vezető Van Gerwen mellett a PDC sztárjai közül Mensur Suljovic (8.), Simon Whitlock (9.) és Vincent van der Voort (36.) csap össze négy magyar játékossal egy különleges bemutató torna keretében.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja