Nemzetközi válságot okozhat a venezuelai helyzet

A szakértő hozzátette: Nicolás Maduro jelenlegi venezuelai elnök ellenében az ellenzéki vezetőt 14 dél-amerikai ország és a nyugat-európai országok zöme támogatja. Rámutatott továbbá, hogy a válsághelyzetet az dönti majd el, hogy ki mellé áll a hadsereg. A venezuelai katonai vezetők erősen korrumpáltak, így a katonák nagy része jelenleg Madurot támogatja.

Venezuálé a világ legnagyobb kőolajkészlete, eközben a csőd szélén áll, az ország 30 millió lakosának mintegy 86 százaléka éhezik – mondta Kis Benedek József. Az ország történetének legsúlyosabb alkotmányos, politikai és gazdasági válságát éli. Az ország szinte kizárólag kőolajat exportál, és az olaj árának esése és a korrupció miatt a gazdaság összeomlott, ezért szabadult el az infláció. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) november eleji közlése szerint már hárommillió venezuelai menekült el hazájából 2015 óta.

Miután Mike Pence, az USA alelnöke támogatásáról biztosította a venezuelai ellenzéket, és diktátornak nevezte Madurót, akinek „nincs legitim joga igényt tartani a hatalomra”, Maduró január 23-án elrendelte az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok teljes felülvizsgálatát.

Maduro azzal vádolta Donald Trump amerikai elnököt, hogy az érdekeit szolgáló bábkormányt akar hatalomra juttatni puccsal Venezuelában.

Úgy döntöttem, hogy megszakítom a diplomáciai és politikai kapcsolatokat az Egyesült Államok imperialista kormányával

– jelentette ki Maduro a caracasi elnöki palota erkélyéből több száz híve előtt mondott beszédében, miután Washington elismerte a dél-amerikai ország ideiglenes államfőjének Juan Guaidót.

Az elnöki beszéddel nagyjából egy időben Vladimir Padrino védelmi miniszter bejelentette, hogy a hadsereg nem ismeri el Juan Guaidót ideiglenes elnöknek.

Juan Guaidó, az ellenzéki többségű parlament elnöke szerdán Venezuela ideiglenes elnökévé nyilvánította magát a hivatalban lévő államfő, Nicolás Maduro elleni tüntetésen.

Maduro bejelentését követően nem sokkal Guaidó egy Twitter-bejegyzésében azt írta: Venezuela diplomáciai kapcsolatokat fog fenntartani a világ összes országával. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Kanada, illetve a latin-amerikai országok többsége – Mexikó és Bolívia kivételével – is jelezte, hogy elismeri az ellenzéki politikust átmeneti elnökként, és támogatni fogja őt a demokrácia helyreállításában Venezuelában.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter felszólította a venezuelai hadsereget és a biztonsági erőket, hogy támogassák a demokráciát, és védelmezzék Venezuela állampolgárait.

Egyúttal felszólította Madurót, hogy álljon félre „egy legitim vezető javára, aki a venezuelai emberek akaratát képviseli”. Hozzátette: „amint felállítja átmeneti kormányát, Guaidó élvezni fogja az Egyesült Államok támogatását”.

Maduró ellenálása után a német, a francia és a spanyol kormány bejelentette szombaton, hogy kész elismerni Juan Guadiót, az ellenzéki többségű venezuelai parlament elnökét ideiglenes államfőként a hivatalban lévő elnök, Nicolás Maduro helyett, ha nyolc napon belül nem írnak ki választásokat a dél-amerikai országban.

Pedro Sánchez spanyol kormányfő úgy fogalmazott, Nicolás Madurónak nyolc napja van, hogy kiírja a szabad, tiszta és demokratikus választásokat.

Amennyiben nem jár el így, Spanyolország elismeri Juan Guaidót ideiglenes elnökként, hogy ő tegye meg ezt. Hasonlóan nyilatkozott Angela Merkel és Emmanuel Macron is.

Juan Guaidó a venezuelai alkotmány 233. cikkelyére hivatkozva nyilvánította magát ideiglenes elnökké. Az alaptörvénynek ez a cikke kimondja, hogy

a parlament elnöke veszi át átmeneti időre az államfői tisztséget, ha nincs törvényes elnök.

Ennek előfeltétele, hogy a törvényhozás üresnek nyilvánítsa az elnöki tisztséget. Ezt 2017. január 7-én megtette és 2018. augusztus 21-én megerősítette az ellenzéki többségű testület, utóbbi esetben azzal indokolva a lépést, hogy Maduro 2018. májusi újraválasztása nem volt demokratikus.