A végső összecsapásra készülhet India és Pakisztán

A pakisztáni légierő szerdán behatolt India légterébe, és lelőtt két indiai harci repülőgépet, egy nappal azután, hogy indiai repülők megelőző csapást mértek Pakisztán területén fegyveres táborokra. A konfliktus néhány hónappal az indiai általános választások előtt tört ki és a Narendra Modi indiai miniszterelnök által elrendelt megelőző csapás az elemzők és közvélemény-kutatások szerint növelhette a kormányfő népszerűségét.

Az összecsapást követően Imran Hán, Pakisztán miniszterelnöke csütörtökön bejelentette, elengedik azt az indiai pilótát, akinek a repülőgépét lelőtte a pakisztáni légierő. Az ABP News értesülései szerint Abinandan Vartaman pilótát vélhetően a pakisztáni Kasmírban található Vagah határátkelőnél adják majd át az indiai hatóságoknak.

A dpa hírügynökség hatósági forrásokra hivatkozva azt közölte, a

pakisztáni hatóságok megkezdték Kasmír pakisztáni felügyelet alatt álló részén, az indiai határ melletti falvak lakosainak a kitelepítését.

Pakisztánban leállították az Indiába tartó vonatokat is, több tucat indiai így az ország északkeleti részén fekvő Lahor városában rekedt.

A két ország közötti katonai konfliktus nem új jelenség: az indiai brit fennhatóság alatt Kasmír önálló hercegség volt, de az 1947-es függetlenség elnyerésekor és az egykori gyarmat kettéválásakor Kasmír nem döntötte el, hogy Indiához vagy Pakisztánhoz kíván-e csatlakozni.

Kasmír hovatartozása okán az ismétlődő határvillongások mellett a két ország között 1947-ben, 1965-ben és 1999-ben is háborús konfliktus robbant ki.

Dollármilliárdok Dávid és Góliát küzdelmében

A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) 2018-as tanulmánya szerint

India mintegy 58 milliárd dollár értékben (több mint 16 ezer milliárd forint), vagyis a bruttó hazai termékének (GDP) 2,1 százalékát költötte a 1,4 millió fős hadseregére

– idézi a tanulmányt az Al Jazeera. A katari hírtelevízió oldala szerint

tavaly Pakisztán 650 ezer katonájára költött összesen 11 milliárd dollár értékben (több mint 3 ezer milliárd forint), a GDP-jének mintegy 3,6 százalékát kitevő, 2018-ban pedig 100 millió dolláros külföldi katonai segítséget is kapott.

Pakisztán éves kormányzati kiadásainak több mint 20 százalékát költötte a katonaságra 1993 és 2006 között a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslése szerint.

Az intézet szerint a hadseregre szánt költségek 2017-ben a kormányzati kiadások 16,7 százalékát tették ki Pakisztánban, összehasonlításképpen az indiai hadsereg kiadásai ugyanabban az időszakban 9,1 százalék volt.

Mindkét ország rendelkezik ballisztikus rakétákkal is, amelyek alkalmasak nukleáris töltetek szállítására. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) szerint Indiának 3-5 ezer kilométer hatótávolságú Agni-3 rakétákkal is rendelkezik.

A kínai segítségnyújtással fejlesztett pakisztáni rakétaprogram által a muzulmán ország rövid és közepes hatótávolságú fegyverekkel is rendelkezik, melyek India bármely területét elérhetik. Pakisztán 2011-ben megerősítette azt az információt, hogy taktikai nukleáris fegyverkapacitásra is szert tett: kisebb nukleáris robbanófejeket a rövid hatótávolságú rakétákkal 50-100 kilométeres távolságokra mérhet csapásokat. Pakisztán szerint azért fejlesztett ki ilyen katonai kapacitást, hogy ellensúlyozza India „hidegindítás” doktrínáját, mellyel a muzulmán ország ellen úgy tudnak csapást mérni, hogy az ne sértse a nukleáris fegyverekről szóló korábbi egyezményt.

A SIPRI intézet szerint

Pakisztán 140-150 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, szemben India 130-140 darabból álló kapacitásával.

A washingtoni IISS szerint Indiának mintegy 1,2 millió fős hadserege van, amely 3565 tankkal, 3100 gyalogsági harci járművel, 336 páncélos személyszállítóval és 9719 tüzérség fegyverrel rendelkezik. A pakisztáni hadsereg ennél jóval szerényebb: 560 ezer katonából, 2496 tankból, 1605 páncélozott járműparkból, 4472 tüzérségi fegyverből és 375 önjáró páncélozott járműből áll.

Az indiai légierőnél 127 200 fő teljesít szolgálatot, és a 814 harci repülőgéppel légierője lényegesen nagyobb, mint a pakisztáni flotta. India további 42 századot, mintegy 750 repülőgépet akar hadba állítani Kínával és Pakisztánnal szemben. Korábban Oroszországtól vásárolt MiG-21-eseiket hamarosan kivonják, 2032-re pedig 22 új századot vásárolnak.

Pakisztánnak 425 harci repülőgépe van, köztük kínai F-7PG és az amerikai F-16 Fighting Falcon századok. Az indiai haditengerészet flottája többek között egy repülőgép-hordozóból, 16 tengeralattjáróból, 14 rombolóból, 13 hadihajóból is áll, mellyel szintén lekörözi a pakisztáni tengeri flottát.

A katonai konfliktus nem először fordul elő a két szomszédos ország között, azonban ilyen szintű összecsapásokra még nem volt példa: Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint az bizonyos, hogy a merénylők Pakisztánból érkeztek, de az nem bizonyított, hogy a pakisztáni kormányzatnak köze van támadáshoz.

Azt gondolom, hogy egyiknek sem áll érdekében, hogy nukleáris konfliktussá eszkalálódjon a helyzet

– mondta a szakértő. Hozzátette: azt is figyelembe kell venni, hogy Indiában hamarosan választások lesznek. Ugyanakkor elhúzódó konfliktusra kell készülni – hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő.