Átalakul a hazai gyógyszerazonosítási rendszer is

Már csak néhány nap van hátra az egyedi gyógyszerazonosítási rendszer éles indulásáig – olvasható a Deloitte közleményében. A nem kiadható gyógyszerekkel kapcsolatos riasztások kezelését szabályozó eljárásrend kidolgozása azonban még csak folyamatban van, de a gyakorlatban más kérdésekben is lehet még bizonytalanság.

A vényköteles gyógyszerazonosítási rendszer az Európai Unió minden országában, így Magyarországon is február 9-től működik élesben.

A Deloitte adótanácsadási területének szenior menedzsere, Fábián Dorottya szerint az azonosítási célja, hogy ne kerüljön hamisított készítmény a gyógyszerellátás rendszerébe. A rendszer a rendelkezésre álló adatok alapján

mintegy 4600 gyártó-helyet, 177 ezer patikát és éves szinten mintegy 17 milliárd doboz gyógyszert érint uniós szinten.

A csomagoláson elhelyezett egyedi azonosítót, a gyógyszergyártók, a termék rendeltetési helyére vonatkozó információval együtt kötelesek feltölteni egy központi adattárházba, amelyet később, a célországban történő azonosítást követően, a készítmény végfogyasztó részére történő átadásakor a patikusok deaktiválnak.

A magyar adattárházat üzemeltető HUMVO Nonprofit Zrt. szerint a bevezetés technikailag jól áll, a közforgalmú patikák, az intézeti gyógyszertárak, és a nagykereskedők túlnyomó része is sikeresen teljesítette az úgynevezett megfelelőségi tesztet. Az utolsó napokban a szerződések megkötésével azonban érdemes igyekezni, a rendszerhez való kapcsolódás feltétele ugyanis az érvényes megállapodás.

A rendszer már az előző év közepe óta alkalmas az adatok fogadására, de a Deloitte szakembere szerint az érintettek várhatóan sokáig szembesülnek majd egyelőre nyitott, illetve gyakorlati kérdésekkel. Ilyen például, hogy a nem kiadható gyógyszerekkel kapcsolatos riasztások kezelését szabályozó eljárásrend kidolgozása még csak folyamatban van – írja a közlemény.

Kisebb-nagyobb változások pedig a későbbiekben is várhatók a rendszerben. Fábián Dorottya úgy véli, az új szisztéma bevezetése várhatóan leszorítja a hamisított készítmények arányát a gyógyszerellátási rendszerben, de egyúttal növeli az adminisztrációs terheket a teljes értékláncban.