A találkozón elfogadott zárónyilatkozat értelmében a jelenlegi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lenne az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a távozás feltételeit rögzítő, kétszer már leszavazott megállapodást.
Újabb elutasítás esetén a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.
Szakemberek szerint ez lényegében azt jelenti, hogy eddig döntenie kellene, hajlandó-e részt venni a május végi európai parlamenti választásokon. Ha igen, akkor jöhetne egy hosszabb kiterjesztés, amelynek időtartamáról később egyeznének meg, ha viszont nem, akkor megállapodás híján rendezetlenül válna ki az Egyesült Királyság.
Ezzel a kéthetes, feltétel nélküli halasztással valamelyest enyhült a nyomás, a britek némi levegőhöz jutottak – mutatott rá egy uniós diplomata.
Jóváhagyták emellett azokat a jogilag kötelező erejű biztosítékokat, amelyeket a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír pótmegoldás ügyében fogadott el márciusban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit kormányfő.
A bennmaradó tagállamok leszögezték, nem tárgyalható újra a kiválás feltételrendszerét rögzítő egyezség. Kiemelték, minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével egyaránt.
Végezetül felszólítottak a felkészülési munka folytatására minden forgatókönyv, köztük a megállapodás nélküli, úgynevezett kemény Brexit esetére is.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy a javaslatról egyhangúlag egyeztek meg szűk körű, éjszakába nyúló ülésükön a huszonhetek vezetői, s ezt később Theresa May is elfogadta. Erre szükség is volt, ugyanis a Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagállamok – beleértve az Egyesült Királyságot – egybehangzó döntéssel állapodhatnak meg hosszabbításról.
Április 12-ig minden lehetőség nyitva marad: a rendezett és a rendezetlen kiválás, a hosszú halasztás, illetve a kilépési szándék visszavonása
– mondta.
Hozzátette, a hosszú halasztáshoz a szigetországnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
Továbbá elmondta, sokkal jobb volt az ülés hangulata, mint várta, konstruktív tárgyalást folytattak a jó szándék és az elkötelezettség szellemében.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az általa februárban említett pokolbéli külön helyet ki kellene-e terjeszteni azon brit parlamenti képviselők számára is, akik nem szavazzák meg jövő héten a kiválási szerződést, Tusk tréfásan azt válaszolta, hogy
Ferenc pápa szerint a pokol még üres, tehát sok ott a hely.
Jean-Claude Juncker kijelentette, az EU mindent megtett, amit csak lehetett, hogy segítse a londoni ratifikációt, mást már nem tud felajánlani.
„Reméljük, hogy az egyezményt jóváhagyják, de akármi is történik, készen állunk minden eshetőségre, a legrosszabbra is” – emelte ki.
Leszögezte: meghozták a szükséghelyzeti intézkedéseket a kemény Brexit esetére, így ez sem okozhat fennakadásokat.
Sajtótájékoztatóján May üdvözölte a döntést, közölve, reggel visszatér Londonba, és azonnal nekilát a munkának, hogy meggyőzze a képviselőket a ratifikálásról. Mint mondta, eljött az idő, hogy megvalósuljon a brit választók akarata, és a londoni parlament alsóházának jóváhagyásával megtörténjen a kiválás az EU-ból.
Hangsúlyozta: helytelen lenne az április 12-ét meghaladó hosszabbítás, mivel ez esetben az országnak annak ellenére részt kellene vennie az EP-választáson, hogy három éve a távozásról döntött.
Az Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból – szögezte le a brit miniszterelnök, aki eredetileg június 30-ig terjedő halasztást kezdeményezett szerdán.
Angela Merkel német kancellár kiemelte, hogy a huszonhetek vezetői minden támogatást megadnak Theresa Maynek törekvései eléréséhez.
Emmanuel Macron francia államfő azon véleményének adott hangot, hogy a szigetország valóságos politikai és demokratikus válságban van, ugyanakkor nem tehető meg, hogy ebben a „megrekedt helyzetben maradjunk”.
Hozzátette, minden erejével azon volt, hogy elkerüljön egy jövő hétre tervezett, rossz hangulatban zajló válságkezelő csúcstalálkozót, most a brit parlamenten a sor álláspontjának tisztázására.
Mark Rutte holland miniszterelnök pedig Juncker szavait visszhangozva kiemelte, hogy a bennmaradó tagállamok „ennél többet már nem tehetnek”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.