Többet kell áldozniuk a tóparti önkormányzatoknak szúnyogirtásra

Az elnök kifejtette: 2016-tól a csípőszúnyogok gyérítésének gyakorlata gyökeresen megváltozott, közvetlen költségvetési támogatás helyett ugyanis a nyári főszezonban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) végezteti el a beavatkozást, míg a turisztikai elő- és utószezonban továbbra is a helyi önkormányzatokat tömörítő BSZ látja el a feladatot. Az OKF az elmúlt években átlagosan két kémiai és egy biológiai gyérítést végzett a Balaton térségében.

Múlt év tavaszán a balatoni önkormányzatok pénzéből egy biológiai és egy kémiai gyérítést tudtak elvégeztetni, ez azonban kevésnek bizonyult.

A csapadékosabb időjárás miatt ugyanis a tervezettnél jóval nagyobb mértékben kellett védekezni – mondta a szervezet elnöke. Az őszi időszakra, az utószezonra nem maradt forrás, pedig a kedvező időjárás miatt még sok volt a turista a térségben, és sok volt a panasz a szúnyogokra – indokolta Balassa Balázs, miért kellett az önkormányzatok lakosságarányosan meghatározott hozzájárulását jelentősen megemelni.

Arról is beszámolt, hogy még zajlik a közbeszerzés, amelynek révén a BSZ kiválasztja a szúnyogirtást végző céget.

Ez nem okoz problémát, hiszen még nem jelezték az önkormányzatok, hogy megjelentek volna a csípőszúnyogok a térségben. Az előző évek hasonló időszakához képest kisebb a vízzel borított terület nagysága, ezért a közeljövőben nem terveznek gyérítést.

Ha mégis sürgetővé válna a szúnyogirtás megkezdése a közbeszerzés lezárulta előtt, az OKF elvégezteti a beavatkozást, amit a BSZ a nyáron viszonoz

– mondta az elnök.

Szólt arról is, hogy a BSZ legutóbbi elnökségi ülésén a tagok szorgalmazták, hogy a kémiai helyett minél több biológiai beavatkozás legyen, még ha az drágább is. Megfogalmazódott az az igény is, hogy strandidőben és rendezvények idején ne végezzenek gyérítést – tette hozzá.