A színházak sem tudják, mit hoz az új tao-rendszer

A kormánypártok részéről már tavaly nyáron többen jelezték, hogy problémásnak tartják a kulturális társaságiadó-kedvezmény (tao) rendszerét, ezért annak átalakítását kezdeményezik. L. Simon László, a parlament kulturális bizottság alelnöke egyik interjújában azt mondta, bizonyos társulatok a jegyelszámolásokkal, a külföldi vendégszereplésekkel visszaéltek, illetve a jutalékok kifizetésénél a források nem az alkotókhoz, hanem a közvetítőkhöz kerültek. Később arról is beszélt, az új koncepciót Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára dolgozza ki.

Az októberi kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter be is jelentette, hogy

a jelentős visszaélések miatt a rendszert át kell alakítani.

A miniszter akkor hozzátette, a forrásokat a kormány a jövőben is biztosítani fogja, de más formában. A forrást nem tervezik csökkenteni, és az lenne a jó, ha

pályázati formában, vagy világos szempontok alapján a kormány döntene erről

– tette hozzá a miniszter.

Számítanak a nézőkre

A hír hallatán a magánszínházak veszélyben érezték a jövőbeni működésüket, mivel állami támogatásra nem jogosultak, így a jegyárak megemelésébe, illetve adományok gyűjtésébe kezdtek. Az átalakítás miatt elsőként Gáti Oszkár Győrben működtetett magánszínháza, a Menház Színpad jelentette be, hogy bezár. Több hónapos kihagyás után a színművész azonban jó hírrel számolt be követőinek a Facebookon: Club70 néven folytatja a munkát a színház.

A budapesti Átrium 2019 januárjában meghirdette az Átrium Mecénás Programot, amelynek keretében akár egyszeri felajánlással, akár havi rendszeres összeggel, támogató jeggyel vagy sorsjeggyel támogathatják a színházat.

Ezek természetesen nem olyan nagyságrendű támogatások, amelyek a színház további működését biztosítanák, de nagyban segítenek abban, hogy fizetőképes maradjon a színház

– árulta el a VG.hu-nak Studniczky László, az Átrium operatív menedzsere. A több sikeres darabnak helyszínt biztosító Átrium minden egyes előadásnál felhívja a nézői figyelmét arra, hogy a színház további működéséhez már szükséges a közvetlen támogatás is.

A kulturális tao átalakításának híre az állami fenntartású színházak kiszámítható működését is megingatta, hiszen

a támogatásban valamennyi előadó-művészeti szervezet részesülhet, függetlenül annak fenntartójától,

a bizonytalanságot érzékelve Tarlós István többször is egyeztetett a kormánnyal. A főpolgármester jelezte, hogy

a tao-rendszer átalakítását csak akkor tudja támogatni, ha ez a budapesti színházaknak semmilyen veszteséget nem eredményez.

Később a főpolgármester Kásler Milkóssal, az Emmi miniszterével közös sajtótájékoztatón bejelentette, hogy döntöttek a kiemelt budapesti színházaknak a kivezetett tao-támogatások helyett juttatandó többlettámogatásról.

Összesen 11 fővárosi fenntartású színház között idén 3,5 milliárd forintot osztottak szét a fővárosi vezetés javaslata alapján.

A VG.hu-val a főváros közölte, hogy a többlettámogatás a kieső tao-támogatást hivatott pótolni, ezért a Fővárosi Önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő tizenegy színház esetében a 2018-as jegyár-bevételeket vette alapul.

Információink szerint

a támogatás összegét annak alapján állapították meg, hogy mely színházak a lelátogatottabbak, vagyis az egyébként is nagyobb profitra szert tevő teátrumokat jutalmazták.

A Vígszínház összesen 840 millió forintnyi támogatást kapott, a színház a VG.hu-val közölte:

a támogatást nem kizárólag a Vígszínház, mint a főváros legnagyobb befogadóképességű színháza (1018 fő), hanem budapesti viszonylatban a negyedik legnagyobb Pesti Színház (518 fő), valamint Házi Színpad költségeire is fedezetül kell, hogy szolgáljon. Ennek tükrében a Vígszínházra mindössze 566 millió, a Pesti színházra 260 millió, a Házi színpadra 14 millió forint támogatás jut.

A fővárosi színházak közül:

kapott a többlettámogatásból.

Pályáztak, most kivárnak

Fekete Péter államtitkár az átalakítás bejelentésekor elmondta, hogy a színházi, előadóművészeti intézmények fenntartását a fenntartó továbbra is a korábban működő rendszer szerint végzi, tehát

többletpénzről van szó, amelynek összege 37 milliárd forint.

Hozzátette, korábban 364 előadóművészeti intézmény részesült tao-támogatásban, közülük 157 nyújtotta be igényét, hogy részesüljön a támogatásból. Azt is elmondta, hogy az alternatív színházak, magán- és befogadó színházak vezetőivel is egyeztettek már. Az alternatív, kísérletező színházak közül beérkezett az első 25 igénylés, 20-at már el is bíráltak.

Velünk nem egyeztettek előzetesen, de adatokat szolgáltattunk a pályázatban az előző évi jegybevételek alakulásáról

– közölte portálunkkal Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi Ház ügyvezetője, aki elmondta, egyelőre nem világos, hogy mi alapján születik meg majd a döntés, és azt sem látja még, hogy ez egy fenntartható támogatási rendszer lesz-e, vagy csak a kiesett 2018. évi tao-t igyekszik kárpótolni. Az Átrium részéről közölék, hogy az új állami támogatási rendszerről semmiféle tudomásuk nincs, szerintük a „jelenlegi elosztás nem rendszer, hanem egy adott helyzetre adott ad hoc megoldás”.

Bank Tamás, a Játékszín ügyvezető igazgatója a VG.hu-nak elmondta, érdemes különbséget tenni a magánszínházak, a független társulatok, illetve az egyéb kísérletező színházak között, hiszen a magánszínházak jelentős költségekkel dolgoznak, többek között a társulat, a háttéremberek, illetve a színházépület fenntartása miatt is.

Hiszem, hogy mindenki megkapja azt, ami jár neki

– tette hozzá. Azt is elárulta, hogy az új koncepció kihirdetése előtt nyolc fővárosi magánszínház egyeztetett egymással, és információi szerint mindegyikük már benyújtotta saját pályázatát.

Karinthy Márton, a főváros legrégebb óta működő magánszínházának, a Karinthy Színház igazgatója portálunknak elmondta, ők is részt vettek az egyeztetésen, és szintén beadták már a pályázatot, de még nem kaptak rá választ. Az igazgató elmondta, hogy 30 napos elbírálási határidőt ígértek a minisztériumnál, azonban úgy tűnik, hogy már csak később, húsvét után kapják meg az elbírálást. A Jurányi Ház is beadta a pályázatát, a támogatást még nem kapták meg, azonban a határidő az ő esetükben nem járt le.

Bank szerint egyelőre az a biztos, hogy a jelenleg meghirdetett pályázat egy évre szól, amelyben részt tudnak venni a színházak. A összeget három részletben fizetik ki, így az új koncepciót megítélni korai lenne – tette hozzá. Azt is mondta, hogy a saját egyeztetésükön részt vett magánszínházak a korábbi tao-támogatásoknak megfelelő összegért pályáztak. Az érdekérvényesítés érdekében felmerült, hogy a fővárosi magánszínházak egy szervezetbe tömörüljenek, amelynek később bővülhet a tagsága is, azonban Bank Tamás azt tartja a legfontosabbnak, hogy reális támogatási összeg mellet tudjanak továbbra is dolgozni.

Jelenleg mindannyian kivárunk, aztán meglátjuk, hogy miből gazdálkodhatunk, és hogy mi legyen majd a következő lépés

– mondta a Játékszín vezetője.

A legtöbb általunk megkeresett színházi társulat egyelőre nem kívánta kommentálni az új pályázati rendszert, elmondásuk szerint pár nap múlva már a legtöbb pályázó színház már ismerni fogja a támogatási összegeket.

A Magyar Színházi Társaság részéről közölték, hogy a szervezettel nem egyeztettek a kialakított támogatások mértékéről. Üdvözölték azonban, hogy fővárosi fenntartású színházak nagyjából olyan mértékben kaptak kompenzációt, mint amennyi tao-támogatást be tudtak volna szedni. „Reméljük, hogy a vidéki illetve a független és egyéb színházi formációk esetében is hasonló elvek alapján hoznak mielőbb döntést” – tették hozzá.

Megkerestük a Magyar Teátrumi Társaságot is, melynek vezetője Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, aki korábban bírálta a tao-támogatási rendszert. Arra a kérdésünkre, hogy részt vettek-e az egyeztetésben, a koncepció kialakításában azt a választ kaptuk, hogy „a Magyar Teátrumi Társaság egy szakmai szervezet, kultúrpolitikai döntések meghozatalában nem vesz részt”.