Az országot átszelő észak–déli és kelet–nyugati irányú úthálózat fejlesztése és kiegészítése fontos eszköze a három éve indult útprogram megvalósításának – mondta Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára. E fejlesztések révén csökken egyes utak túlterheltsége, és megoldódik több település, köztük a főváros elkerülése is.
Érdemes lesz megvizsgálni, szükség van-e az M1-es minden szakaszának a háromsávosítására akkor is, ha megfelelő útdíjpolitikával sikerül az M1–M0-s útvonalról az annál kicsit hosszabb, új útvonalra terelni a közlekedés egy részét.
A program 3200 milliárd forintba kerül, ebből 1800 milliárd származik a költségvetésből, a többi uniós forrás. A közúthálózat mintegy ezer kilométerrel bővül.
A program számos eleme már megvalósult – ezekről rendre hírt ad a beruházó NIF Zrt. –, de részben módosul is: a kormány épp a közelmúltban egészítette ki új elemekkel, miközben például egy Ózdot érintő fejlesztés műszaki tartalmából visszavettek.
A pénz felhasználásával három fő, 2023-ig (részben 2024-ig) szóló célt kell megvalósítani. A megyeszékhelyeket és a fontosabb ipari parkokat rá kell csatlakoztatni valamely gyorsforgalmi útra, meg kell oldani, hogy minden településről el lehessen érni fél órán belül egy gyorsforgalmi utat, végül a főbb utakat el kell vezetni az országhatárig. Ez utóbbi a szomszédos országok fogadókészségén is múlik. „Nemigen tapasztaljuk, hogy valamely projektünket sürgetné egy-egy szomszédos ország azért, mert az kapcsolódna a sajátjához. Inkább mi vagyunk a kezdeményezők” – mondta a Világgazdaságnak az államtitkár.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.