Dr. Polt Péter legfőbb ügyész eredményesen terjesztett elő jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében a felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt Gy. Tamás ellen folyamatban lévő büntetőügyben, melynek alapján
a Kúria megállapította, hogy törvénysértően változtatta meg a Fővárosi Törvényszék a Budai Kerületi Bíróság végzését,
és utasította el Gy. Tamás védőjének kizárására irányuló ügyészi indítványt – olvasható a Legfőbb Ügyészség csütörtöki közleményében.
Az emberölés bűntette miatt folyamatban lévő büntetőügyben a nyomozó hatóság 2018. decemberében tanúként hallgatta ki Gy. Tamás gyanúsított meghatalmazott védőjét. Mivel a hatályos büntetőeljárási szabályok szerint büntetőügyben nem lehet védő olyan személy, aki az eljárásban tanúként vett vagy vesz részt, ezért a nyomozási bíró az ügyészség erre irányuló indítványának megfelelően az ügyvédet a büntetőeljárásból kizárta. A végzéssel szemben a védő fellebbezéssel élt.
Ez alapján a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság megváltoztatta a korábbi bírói döntést, és a kizárásra irányuló ügyészi indítványt elutasította. A határozat indokolásában a törvényszék kifejtette, hogy a tanú érdemben csak olyan tárgykörben nyilatkozott, ami „nem bizonyítandó tényre vonatkozott”, illetve amely a bizonyítási eljárás érdemi részével nem függ össze, mert többlet bizonyítékot nem hordoz.
Mindezek alapján a Fővárosi Törvényszék elutasította a védő kizárására irányuló ügyészi indítványt. Az ügyészség törvénysértőnek találta törvényszék döntését, mert álláspontja szerint egy személy eljárásjogi helyzetét nem befolyásolja az a körülmény, hogy milyen tartalmú vallomást tesz.
Akit a hatóság tanúként megidéz, majd e minőségében kihallgat, önmagában azt eredményezi, hogy az adott személy a tanú pozíciójába kerül, és védőként az ügyben nem járhat el. Mivel a konkrét ügyben a gyanúsított meghatalmazott védőjét a nyomozó hatóság tanúként kihallgatta, és ő az ügy – hatóság által – jelentősnek ítélt körülményei tekintetében érdemi vallomást tett, ezért ezt követően az eljárásban védőként már nem vehet részt.
A megjelölt indokok alapján – a hatályos szabályozás szerint – nem lett volna törvényes lehetősége a Fővárosi Törvényszéknek arra, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság végzését megváltoztassa, és a védő kizárására irányuló indítványt elutasítsa.
Mivel a döntéssel szemben további jogorvoslatnak már nem volt helye, és a törvénysértés más módon nem volt orvosolható, ezért
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész a törvényesség érdekében terjesztett elő jogorvoslati indítványt a Kúrián
annak megállapítása érdekében, hogy a büntetőeljárási szabályok megsértésével került sor a korábbi bírói döntés megváltoztatására.
A Kúria a mai napon nyilvános ülést tartott, melyen elbírálta a legfőbb ügyész indítványát.
A legfelsőbb bírói fórum az ügyészség álláspontjával mindenben egyetértve megállapította, hogy törvénysértő a Fővárosi Törvényszék végzése, amely a védő kizárására irányuló kezdeményezést elutasította.
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész az elmúlt években számos alkalommal élt jogorvoslattal a törvényesség érdekében. Így például 2015 szeptemberében öt – köztük a Portik Tamás, Biszku Béla és Süveges Péter ellen indult – büntetőügyben. A legfőbb ügyész indítványával egyezően a Kúria négy esetben (így az említett ügyekben is) megállapította, hogy törvénysértő volt az adott ügyekben a másodfokú, hatályon kívül helyezésről hozott döntés. Az ezt követő időszakban további öt ügyben – köztük a terrorcselekménnyel vádolt Ahmed H. esetében – élt a legfőbb ügyész hasonló okból jogorvoslati indítvánnyal. A Kúria mind az öt esetben megállapította, hogy a kifogásolt másodfokú végzés törvénysértő volt.
A Kúria a törvénysértés megállapítása esetén a terheltet felmentheti, a kényszergyógykezelését mellőzheti, az eljárást megszüntetheti, enyhébb büntetést szabhat ki, vagy enyhébb intézkedést alkalmazhat, illetve ilyen határozat meghozatala érdekében a sérelmezett határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja.
Ezen eseteken kívül (így a törvénysértő hatályon kívül helyezés, vagy mint a jelen ügyben a védő kizárásának a kérdésében) Kúria határozata csak a törvénysértést állapíthatja meg. Ezzel együtt e jogintézmény eszközt biztosít a legfőbb ügyész – illetve indítványa nyomán a Kúria – számára, hogy közreműködjék az egységes joggyakorlat kialakításában, hozzájáruljon a büntetőeljárási szabályok egységes értelmezéséhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.