Bolton felszólította Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt, hogy térjen vissza az országa atomfegyverprogramjának leszereléséről szóló, sok évvel ezelőtt elkezdődött tárgyalásokhoz.
Észak-Korea május 9-én feltehetően rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat tesztelt, amelyeket egy északnyugati bázisról indítottak el a Japán-tenger felé. Szakértők azt gyanítják, hogy Phenjan új rakétákat próbált ki.
Az ENSZ-határozatok tiltják bármilyen ballisztikus rakéta elindítását
– emlékeztetett Bolton egy kerekasztal-beszélgetésen Donald Trump amerikai elnök négynapos japáni állami látogatása előtt.
Kiemelte: nincs kétsége afelől, hogy Észak-Korea megsértette e rendelkezéseket.
Bolton ennek ellenére hangsúlyozta: Washington nyitott a tárgyalásokra a kommunista rezsimmel, de továbbra is fenntartja azt az álláspontját, amelyet Kim és Trump februári hanoi csúcstalálkozóján képviselt.
Trump nyitva hagyta az ajtót Kim előtt, így most Kimen a sor, hogy belépjen rajta
– jelentette ki a nemzetbiztonsági tanácsadó a tárgyalások kilátásaira utalva.
Bolton egyúttal felszólította az észak-koreai vezetőt, hogy egyezzen bele egy találkozóba Abe Sindzó japán kormányfővel, ami szerinte segíthet feléleszteni az észak-koreai fegyverkezési programról szóló párbeszédet.
Mint mondta, egy Abe-Kim csúcstalálkozó „nagy segítséget jelenthet ebben”.
Trump a tervek szerint vasárnap golfozni fog Abéval,
majd megtekint egy szumómérkőzést a hétfői csúcstalálkozó előtt, amelyen a japán kormányfővel a kétoldalú kereskedelem kérdései mellett megvitatják az Észak-Korea, Kína és Irán okozta problémákat is.
Az NHK japán televízió szerint Abe iráni látogatást fontolgat június közepére. Bolton aggasztónak nevezte a tankerhajók elleni szabotázsakciókat az Egyesült Arab Emírségek vizein, a szaúdi olajszivattyú-állomások elleni támadásokat, valamint a közelmúltbeli rakétatámadás-sorozatot Bagdadban. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, az elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó azt állította: az Egyesült Államok hírszerzésének „részletes és komoly értesülései vannak az iráni fenyegetésről”.
Irán és az Egyesült Államok között megnőtt a feszültség azóta, hogy Trump tavaly májusban felmondta az Irán nukleáris tevékenységének korlátozásáról szóló, 2015-ös többhatalmi megállapodást, és újra életbe léptette a az atomalku ratifikálásakor felfüggesztett szankciókat.
Irán idén május 8-án bejelentette, hogy csak részben fogja teljesíteni 2015-ben vállalt egyes kötelezettségeit. Néhány nappal később Washington Teheránból érkező fenyegetésre hivatkozva úgy döntött, hogy a térségbe vezényli az Abraham Lincoln repülőgép-hordozót, és B-52-es nehézbombázókat küld katari légitámaszpontjára. Trump pénteken bejelentette, hogy hozzávetőleg 1500 katonát is küld a Közel-Keletre nagyrészt védelmi jellegű intézkedésként, az Iránnal kialakult nagyobb feszültség miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.