Magyarország a vadászok paradicsoma

A hagyományos vadászati eszközök használatával közelebb kerülhet az ember a természethez – mondta Farkas Sándor Csongrádon, a III. Hagyományos vadászati módokat és eszközöket népszerűsítő vadásznap és konferencia megnyitóján. Az Agrárminisztérium, a Csongrád Városi Önkormányzat és a Diana Lövészegylet támogatásával szervezett eseményen az agrártárca miniszterhelyettese kiemelte:

hazánk történelmi múltja és kultúrája folytán a hagyományos vadászati módok igen széles tárházát képes felkínálni nemcsak a hazai, de a külföldről érkező vadászok számára is. Ide tartozik a solymászat, az íjászat, az elöltöltős fegyveres vadászat és az agarászat.

Ezek a hagyományos vadászati módok a vadászati törvény 2015-ös módosításával kaptak teret Magyarországon.

A solymászat elismert, hagyományos vadászati mód, hungarikum és felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára is – fogalmazott Farkas Sándor. Emlékeztetett: a Kárpát-medencében 150-160 solymász található, akik körülbelül 300 sólyommal foglalkoznak. A solymászathoz hasonlóan az íjászat is szorosan köthető honfoglaló őseinkhez. A nagy felkészültséget, gyakorlati tudást és türelmet igénylő vadászíjászat szintén nagy népszerűségnek örvend – mondta.

A miniszterhelyettes hangsúlyozta:

az elöltöltő-fegyverekkel történő vadászat során a 150-300 éves technológiát képviselő fegyverekkel egészen más élmény a vadászat.

Az agarászat pedig, egyike a legősibb magyar vadászati módoknak, mely az utóbbi évtizedekben kezdett feledésbe merülni. Egy 2016-os törvénymódosítás azonban hozzájárul a magyar agár, mint őshonos vadászkutyafajta megmentéséhez.

Csongrád megye kiváló terepe a hagyományos vadászati módoknak. Híres klasszikus apróvadas vadászterületeiről, valamint jó minőségű őzállományáról. A megyében jelenleg 76 vadgazdálkodási egység működik, ezekből 69 vadásztársaság kezelésében van, a fennmaradó vadászterületek a Dalerd és a nemzeti park kezelésében van, míg néhány üzemi vadászterületként funkcionál.