Tisztázni kellene, mikor használható a kerékbilincs

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményében azt írta, Székely László a vizsgálatot egy panaszbeadvány miatt indította.

A közúti közlekedésről szóló törvény alapján a várakozás a helyi önkormányzat vagy a parkolási közszolgáltató és a várakozási terület igénybe vevője közötti jogviszony. Ennek az a tartalma, hogy a jármű vezetője „bérbe veszi” az adott időre a közterület egy részét. Ha nem vagy nem teljes egészében fizeti meg a parkolás díját, akkor pótdíjat szabhatnak ki rá.

A kerékbilincs közhatalmi eszköznek minősül, hatósági alkalmazása csak a közlekedés rendjének megsértése – például korlátozott várakozási övezetben a várakozási idő túllépése – esetén jogszerű

– ismertette jelentésében Székely László. Mint írta, ha valahol legfeljebb két órát szabad várakozni, az engedélyezett időtartamon belül csak pótdíj fizetésére kötelezhető a gépjármű tulajdonosa, ha díjfizetés nélkül parkol. Ha az autós a két órát meghaladóan díjfizetés nélkül várakozik az övezetben, kerékbilincs alkalmazására csak a közterület közlekedési célú használatának védelme érdekében van lehetőség, vagyis nem a díjfizetés elmulasztása miatt.

A közterület-felügyeletről szóló törvény ezzel szemben akkor is lehetőséget ad a kerékbilincselésre, ha a jármű díjfizetés nélkül parkol a korlátozott várakozási övezetben, pedig fogalmilag a korlátozott várakozási övezet időbeli korlátozást jelent, a várakozás feltételeként ezért kizárólag időbeli feltételek adhatóak meg, vagyis csak pótdíjat lehet kiszabni.

Kerékbilincset csak akkor lehet alkalmazni, ha az időbeni korlátozást túllépte a várakozó

– közölte.

A biztos feltárta azt is: az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló rendelet nemcsak a korlátozott, hanem más várakozási övezetben is lehetőséget ad a kerékbilincs alkalmazására figyelmeztető közlekedési tábla elhelyezésére. A rendelet így nem áll összhangban a közterület-felügyeletről szóló törvény és a KRESZ szabályaival.

A szabályozás nem egyértelmű, ezért a jogbiztonság követelményének sérelme mellett a tisztességes hatósági eljárás követelményével összefüggő sérelem veszélyét is magában hordozza

– állapította meg. Hozzátette, probléma adódhat abból is, hogy közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő is elláthat parkolási közszolgáltatást. A közterület-felügyeletről szóló törvény szabályai ugyanis nem biztosítják azt, hogy a közterület-felügyelők ne alkalmazhassák a díjfizetés elmaradásának szankciójaként a kerékbilincselést.

Az ombudsman megállapította: mindezek miatt sérülhet az alaptörvényben rögzített jogállamiság, az abból levezethető jogbiztonság, valamint ezzel összefüggésben a tisztességes eljárás követelménye.

Székely László felkérte az érintett tárcákat a szabályozás áttekintésére és az alkotmányos követelmények megfelelő módosítására.