Trump–Orbán-találkozó: magyar bravúr, amerikai pragmatizmus

Az Egyesült Államok és Magyarország számára is fontos regionális kérdésekről tárgyalnak majd Washingtonban

– mondta Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet transzatlanti kapcsolatok-szakértője a VG.hu-nak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön közölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök május 13-án találkoznak az Egyesült Államok fővárosában.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Twitteren erősítette meg a találkozó időpontját.

Az amerikai-magyar kapcsolatokban fontos eseménynek ígérkezik a kevesebb mint két hét múlva megrendezendő washingtoni találkozó, mivel

a 2017-ben hivatalba lépett amerikai elnök és a magyar kormányfő között hivatalos találkozó még nem volt.

Varga Gergely szerint a munkalátogatásról közölt programok a mindenkori washingtoni politika fontos elemei, melyekben az Egyesült Államok és Magyarország is egyaránt érdekelt.

A kutatási vezető portálunknak elmondta, az Egyesült Államok számára fontos, hogy a térség energiafüggőség kielégítésében versenyt generáljon, ezzel pedig megtörje az energiaellátásban az orosz hegemóniát. Az amerikai vállalatok jelentős szereplői a cseppfolyósított földgáz-kereskedelemnek, amely jelenleg bonyolultabb és drágább technológia, azonban a Közép-Európában kiépített terminálok által ez a fajta értékesítés már nem elképzelhetetlen – tette hozzá a szakértő.

A romániai gáztermelésben például mind Magyarország, mind az Egyesült Államok érdekelt, és például egy ekkora beruházás is indokolhatja a kétoldalú tárgyalásokat

– mondta.

David Cornstein, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete március végén az InfoRádiónak még egy esetleges budapesti Trump-látogatásról is beszélt. Az interjúban a nagykövet akkor azt mondta, hogy a kétoldalú Védelmi Együttműködési Megállapodás (Defense Cooperation Agreement – DCA) elfogadása után tart lehetségesnek egy amerikai–magyar-csúcstalálkozót.

De ezen kívül is van néhány bejelenteni valónk, amelyeken még dolgozunk. Ha úgy látom, hogy mindezen dolgok révbe érnek, boldogan el fogok beszélgetni egy másik régi barátommal a Fehér Házban, és javasolni fogom neki, hogy hozzunk létre egy találkozót

– tette hozzá Cornstein. Áprilisban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes aláírta a két ország katonai együttműködését szabályozó dokumentumot a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett washingtoni külügyminiszteri tanácskozáson.

Varga Gergely a VG.hu-nak elmondta, a megállapodás célja, hogy az amerikai védelmi minisztérium infrastrukturális fejlesztéseket hajthasson végre a magyar hadseregen, illetve megnöveljék a külföldön szolgálatot teljesítő magyar katonák számát, hozzájárulva a NATO és más szövetséges missziók feladatának teljesítéséhez.

Első lépések

Orbán Viktor 2016 júliusában az amerikai választások előtt pár hónappal uniós kormányfők között elsőként támogatta Trump politikáját.

Én nem vagyok Donald Trumpnak a kampányembere, sose gondoltam volna, hogy fölmerül majd a fejemben az a gondolat, hogy a kinyílt lehetőségek közül mégiscsak ő volna a jobb Európa és Magyarország számára.

„Sose gondoltam volna, de a helyzet mégiscsak úgy áll: meghallgattam ezt a jelöltet, és azt kell mondanom Önöknek, hogy tett három javaslatot a terrorizmus megfékezésére, és aligha tudtam volna jobban megfogalmazni európaiként azt, hogy mire lenne szüksége Európának” – mondta Orbán Viktor tusványosi beszédében.

A magyar diplomácia igyekezett intenzív kapcsolatot kiépíteni a Trump-adminisztrációval: Szijjártó Péter Washingtonban járt 2018 májusában, ahol Mike Pompeóval, az Egyesült Államok külügyminiszterével találkozott. A két miniszter többek között katonai és politikai együttműködésről tárgyalt, Szijjártó kiemelte, hogy megerősítették, hogy

az Egyesült Államok természetes szövetségesesként tekint Magyarországra és az egész közép-európai térségre.

Szijjártó később a Fehér Házban találkozott John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval is.

Többek között a The New York Times is írt a bejelentett Trump–Orbán-találkozóról: a cikk emlékeztetett, hogy az Obama-adminisztráció korábban többször is bírálta az Orbán-kormányt, például 2011 júniusában, amikor Hillary Clinton akkori amerikai külügyminiszter Budapestre érkezett. A lap szerint idén már több szempontból is pozitív elmozdulás volt tapasztalható: a kétoldalú Védelmi Együttműködési Megállapodás, valamint a közepes hatótávolságú légvédelmi rendszer beszerzéséről szóló megegyezés is szorosabbá alakította Magyarország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatot.

Utóbbiról Mike Mike Pompeo budapesti látogatásán egyeztetett februárban Szijjártó Péterrel, majd az amerikai külügyminiszter Orbán Viktorral is megbeszélést folytatott. A magyar kormányfő a Figyelőnek adott interjújában arra a kérdésre, hogy miért állt érdekében most Magyarországra látogatni Pompeónak, amikor hét és fél éve nem járt hazánkban amerikai külügyminiszter, úgy válaszolt, hogy

az Obama-adminisztráció gondolkodásában Közép-Európa jelentősen leértékelődött, az új amerikai elnök érkezésével a térség újra fontossá vált az Egyesült Államok számára.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a munkalátogatás alapvetően egy szűkebb delegáció megjelenését jelenti a Fehér Házban, azonban az ilyenfajta megbeszélés ugyanolyan fontossággal bír, mint egy hivatalos tárgyalás, azaz hosszútávú megállapodásokat is megköthetnek. „Inkább protokolláris eseményről beszélhetünk, de politikai üzenet tekintetében mindenféleképpen jelentős. Ezt a pozitív eredményt pedig a magyar külpolitika számlájára lehet írni” – tette hozzá.

A visegrádi országok politikusai közül idáig Orbán Viktorral nem volt legyeztetett találkozója Donald Trumpnak: az amerikai elnök Andrzej Duda lengyel elnökkel 2018 szeptemberében találkozott, idén márciusban Andrej Babis cseh miniszterelnökkel tárgyalt, Peter Pellegrini szlovák miniszterelnökkel pedig pénteken találkozik majd a Fehér Házban.

A külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, hogy szerdán kapták meg a hivatalos meghívást, amelyet már vissza is igazoltak. A miniszter elmondta, hogy az Egyesült Államok az ország legfontosabb exportpiaca az Európai Unión kívül, illetve azt is mondta, hogy „a jelenlegi adminisztrációhoz hasonlóan látunk nagyon sok fontos, a világ számára dilemmát jelentő kérdést.”