Tizenegy éve „égett el a zene”, és még csak nem is tudtunk róla

A mastereknek otthont adó raktár 2008. június elsején gyulladt ki a Universal hollywoodi filmgyárában – olvasható a portál a New York Times The Day The Music Burned (A nap, amikor elégett a zene) című cikkéről közölt szemléjében. A raktárban kétszáz négyzetméteres alapterületen a Universal Music Group égisze alá tartozó lemezkiadók master felvételei pihentek, köztük a legnagyobb zenészek leghíresebb lemezeinek számaival.

A master az a felvétel, amit a zenészek, a producer és a hangmérnök rögzítenek a stúdióban – ennek a legjobb a minősége, amin valamennyi másolás és tömörítés csak ront.

A recorder.blog.hu összefoglalója szerint az elégett dalok számáról máig nincs pontos információ, azt viszont tudni lehet, hogy az archívumban a negyvenes évekbeli analóg magnószalagoktól az újabb digitális anyagokig terjednek a többsávos felvételek, nyers változatok, session masterek.

A raktárban tárolták például Louis Armstrong, Bing Crosby, Ella Fitzgerald, Chuck Berry, Muddy Waters, Buddy Holly, John Coltrane és Count Basie a jazz-blues-korai r&b műfajokból, beleértve Bill Haley Rock Around The Clockje masterét.

De miért hallhattunk alig erről az óriási, és pótolhatatlan zenetörténeti veszteségről?

A Universal Music Group – az archívumot akkor felügyelő rangidős igazgató, Randy Aronson szerint – tizenegy éve minden követ megmozgatott, hogy eltitkolja vagy elbagatellizálja a súlyos incidenst.

Így a korabeli beszámolók többnyire a filmstúdióban esett károkról szóltak.

Az UMG már reagált is New York Times állításaira. A Varietynek nyilatkozva azt az álláspontot hangoztatták, miszerint a cikkben „számtalan tárgyi tévedés, félrevezető megállapítás, ellentmondás és alapvető félreértés szerepel az eset léptékeiről és az érintett vagyontárgyakról„.